|
Augusztus
20. az egyik legősibb magyar ünnep, Szent István király ünnepének napja.
 István a magyar államiság és a kereszténység alapjait lerakó
Géza fejedelem fia, a honfoglalást (896) vezető Árpád fejedelem
ükunokája.
E korszak a kereszténység európai kiterjesztésének évszázada
volt. A bizánci egyház térítői már a 9. század második felében
megjelentek a térségben, a római egyház a 10. század során
térítette meg a Kárpát-medencétől északra élő népeket.
Történelmi párhuzam nélkül is igaz a kijelentés: az új évezred
küszöbén Magyarország csatlakozott Európához.
 I. István uralkodása idején augusztus 15-én, Nagyboldog-asszony
napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Ekkor
tartották az un. törvénynapokat. (Misztikus egybeesés, hogy
István éppen ezen a napon halt meg 1038-ban.)
 Minden erejével azon volt, hogy a magyar népből egységes nemzet
és keresztény ország váljon. Hogy célját elérhesse, sok külső és
belső ellenséggel kellett megküzdenie. Kérésére Asztrik, bencés
szerzetes kevéssel 1000 karácsonya előtt 11. Szilveszter pápától
királyi felségjelvényeket, koronát és zászlós lándzsát hozott.
Hamarosan Esztergomban az úgynevezett mainzi ordó szerint
királlyá kenték, illetve koronázták.
Ettől fogva az ország apostoli uralkodójának tekintette magát.
Tíz püspökséget, több apátságot és kolostort alapított. Vallási
törvényeket és rendeleteket hozott. A vármegyék megszervezésével
létrehozta a modern közigazgatás alapját.
Élete alkonyán érte a legnagyobb csapás, mikor legkisebb,
egyetlen életben maradt gyermekét, Imre herceget is
elveszítette. Ezután koronáját és vele országát a Boldogságos
Szűz oltalmába ajánlotta. Pápai felhatalmazással 1083. augusztus
20-án Szent László király avatta szentté.
 Az 1848-as szabadságharc után hosszú ideig nem tarthatták meg a
nemzeti ünnepet. Ezt követően először 1860-ban ünnepelhették meg
ezt a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé fajult. A
kiegyezést követően teljes mértékben visszanyerte méltóságát az
ünnep: 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította.
A két világháború között mindez kiegészült a Szent István-i
(Trianon előtti) Magyarország visszaállításának össznemzeti
célkitűzésére való folyamatos emlékeztetéssel.
Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt. Majd ezt eltörölték,
de az egyházi ünnepek sorában még 1947-ig ünnepelhették
nyilvánosan. Az akkori rendszer számára az ünnep vallási és
nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható. Azonban teljes
megszüntetését sem tartották követendő célnak - ahogy az a
tisztán vallási ünnepek egy részével történt -, de tartalmilag
megújították.
 Szent István ősi ünnepéből az "új kenyér ünnepe" lett, majd az
új alkotmányt, mint új - szocialista - államalapítást, 1949.
augusztus 20-ra időzítették. Ettől fogva 1949-1989 között
augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepeltük.
A rendszerváltozás óta, 1989-től ismét a régi tradíciók szerint
rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének
igazi újjászületése csak 1991-ben történt meg!Az első szabad
választásokon létrejött Magyar Országgyűlés 1991. március 5-i
döntése Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos
állami ünnepének nyilvánította.
|
