„Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik emberi miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak, szerteágazó gyökerekkel – biológiai, társadalmi, kulturális, gazdasági, érzelmi és politikai.”

(WHO World Report on Violence and Health, 2002)

 „A családon belüli erőszakról az utóbbi időben több szó esik. Egy szélesebb körű társadalmi vita bontakozott ki, a megoldás azonban még messze van. Egyre több tragédiáról hallunk, mind több és több áldozat jelentkezik, és a közvélemény növekvő figyelme kíséri a történéseket.”

E szavakkal indítja Pató Erika a SzocHáló Társadalomtudomány (2004-07-05 23:45:36) weblapján megjelenő cikkét.

 ( http://www.szochalo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=3373 )

Valóban, azt hiszem, keveset tudunk e témáról, még akkor is, ha a hírekből halljuk, hogy 1996 óta folyamatosan növekszik a vér szerinti hozzátartozók sérelmére elkövetett és ismertté vált bűncselekmények száma, ha tudjuk, hogy Magyarországon minden hónapban legalább egy gyermek és minden héten legalább egy nő lesz áldozata a családon belüli erőszaknak, ha ismert általános statisztikák szerint tudható, hogy minden harmadik nap meghal valaki a családon belüli erőszak következtében, ha halljuk környezetünkben, vagy éppen szemtanúivá válunk a bántalmazásnak, az erőszak bármely megnyilvánulási formájának.

Az UNICEF a gyermekek számára veszélyesebb országok közé sorolta hazánkat.

Ezek a számok sokkolóak lehetnek s még inkább így van, ha azt is hozzávesszük, hogy számtalan esetben nem válik statisztikai számmá, hírré hiszen nagy valószínűség szerint ezekben az esetekben nagy a latencia (lappangás), a nyilvánosságra nem kerülő esetek száma.

Igen gyakran „szenzációvá” aljasodik az ismertté vált eset, figyelmen kívül hagyva az áldozat minden emberi, személyiségi jogát, kitéve őt újabb, további zaklatásnak, abúzusnak.

Ezek sajnos mit sem segítenek az erőszakos cselekmények számának csökkenése érdekében, mint ahogy ahhoz sem, hogy tudjuk, mit is jelent ez.

Családon belüli erőszak ha valaki a hozzátartozója biztonságát, testi-lelki épségét veszélyezteti vagy károsítja, önrendelkezésében vagy szexuális önrendelkezésében korlátozza, testi erőszakot követ el vagy annak elkövetésével fenyeget, illetve e személy tulajdontárgyait szándékosan tönkreteszi, s ezzel elviselhetetlenné teszi az áldozat számára az együttélést.

A családon belüli erőszak nem büntetőjogi fogalom, ilyen elnevezésű bűncselekmény nincs a Büntetőtörvénykönyvben (továbbiakban: Btk.).

E témakört a szociológia, kriminológia, szociálpszichológia stb. kutatja, elemzi. A fogalom több olyan bűncselekmény. összefoglaló neve, melyeknek elkövetői és sértettjei egymással szoros érzelmi, többnyire hozzátartozói kapcsolatban állnak.

A családon belüli erőszak fogalma alá tartozó bűncselekmények a felnőttek bántalmazás és a kiskorúak veszélyeztetése.

Bántalmazásnak tekinthető bűncselekményekként a Btk. az alábbiakat szabályozza:

• az élet és testi épség elleni bűncselekmények szerepelnek:

- emberölés (Btk 166.§)

- halált okozó testi sértés (Btk 170.§. bek.)

- könnyű testi sértés vétsége (Btk 170.§. /1/ bek.

- súlyos testi sértés bűntette (Btk 170.§./2/ bek.)

- magzatelhajtás (Btk 169.§.)

- gondozás elmulasztása (Btk l73.§.)

• a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények:

- kényszerítés (Btk.§ 174.)

- személyi szabadság megsértése (Btk.§ 175.)

- nemzeti, faji, etnikai stb. csoport tagjai elleni erőszak (Btk 174/B.§.)

- magánlaksértés (Btk.§ 176.) A

- tettleges becsületsértés (Btk l8o.§ )

 SEQ ábra \* ARABIC 1. ábra Dr. Dénes Vera büntetőbíró előadásából

 Jogi megoldása magánindítványhoz, ügyészi vádképviselethez kötött.

A családon belüli erőszak eredetét, indítékát kutatók több modellt állítottak fel.

1. Szociokultúrális modell kutatói e jelenség okát a Társadalmi-, gazdasági körülmények meghatározó jellegében; a létbizonytalanságban vélték felfedezni.

2. Pszichopatológiai modell felállítói az egyén képtelenségéből származtatják az erőszakot. Azt állítják, hogy az egyén nem tudja kontrollálni agresszív impulzusait – éretlen, dependens (függő), depresszióra hajlamos.

3. Az erőszak átadásának transzgenerációs modellje szerint az erőszak oka a tanult mintában, a destruktív jogosultságban keresendők. (Böszörményi  N. I.)

4. Szociális tanuláselmélet a társas meghatározottságban látja az okot. E szerint az erőszak megnyilvánulása attól függ, hogy a környezet normái, elvárásai támogatnak-e vagy elutasítanak-e bizonyos viselkedést. Az elmélet alapján a társadalmi megítélés változik, az erőszak elítélésének visszatartó ereje van.

A bántalmazás tünetei intenzívek és hosszútávúak. Hosszú távú hatásaként megfigyelhető gyengeség, tehetetlenség, megszégyenülés, alacsony önértékelés, bizalomvesztés, szexuális zavar – éretlenség, emléke ismétlődik („flashback”).

Védekezésül a bántalmazott gyakran választja az elkerülést, az emlékezetéből való „kitörlést”, ingerültté, nyugtalanná válik, kialakulhat alvászavara.

Ha a bántalmazott titkolja, tagadja, reménytelenség érzése, szuicid (öngyilkosság) gondolatok foglalkoztathatják illetve bűntudata alakulhat ki.

A családon belüli erőszaknak áldozata lehet pl.:

•         a partner (feleség, férj, élettárs)

•         a szülő

•         a gyermek

•         a testvér

•         az idősek

•         a gyengébbek

•         a fogyatékosok

Megnyilvánulási formái lehetnek

•         lelki terror

•         fizikai bántalmazás

•         szexuális bántalmazás

•         elhanyagolás

Az érzelmi és fizikai bántalmazás a kötődési kapcsolat súlyos zavarához vezet, mely az ember veleszületett biológiai szükséglete.

Partnerbántalmazás: Rendszeresen visszatérő cselekvéssor, mely során valaki hozzátartozója testi-, lelki épségét veszélyezteti, károsítja, önrendelkezésében, szexuális önrendelkezésében korlátozza. Ez a cselekménysor irányulhat a hatalom gyakorlására, megtartására, a függőségi viszony, a kontroll megszerzésére, és az elszigetelésre. Megnyilvánulhat lelki terrorban, fizikai és/vagy szexuális bántalmazásban. Hatásaként a partner elmagányosodik, függőségi helyzetbe kerül, az önértékelés nagymértékben csökken.

Gyermekbántalmazás vagy abúzus: ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy, ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt – noha tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. A gyermeket bántalmazás érheti családon belül, illetve családon kívül.

Dr. Herczog Mária szociológus előadásának felhasználása alapján:

A gyermekbántalmazás különleges esetei

• Méhmagzatot károsító magatartás:
  Ha a várandós – az erről való felvilágosítás ellenére – életmódjával magzata egészségét veszélyezteti. Ez elsősorban a terhesség alatti drog és alkoholfogyasztást, a mértéktelen dohányzást, a prostitúciót jelenti. A várandós bántalmazása, a nem gondozott, titkolt terhesség is árthat a méhmagzatnak.

• Alkohol és drog abúzus:
  Szülők vagy gondviselők alkohol és drogfogyasztásának olyan következményei lehetnek, amelyek a gyermekre veszélyt jelentenek. Ilyenkor vizsgálni és mérlegelni kell, hogy az alkohollal, droggal való visszaélés ellenére a szülő képes-e megfelelő módon gondozási, felügyeleti és nevelési feladatainak ellátására, vagy a függőség ezt lehetetlenné teszi. A várandósság gyakran motivációt jelent a drog-, és alkoholfogyasztás megszakításához. Ezért kell a gyermekorvosoknak, védőnőknek és a szülészetek munkatársainak is ismerni azokat a segítő szervezeteket, amelyek a drog- és alkoholfüggőkkel foglalkoznak, hogy szükség esetén igénybe vehessék szolgálataikat. Minden segítséget meg kell adni az anyának, hogy kezeltesse függőségét, mert ez a megszületendő gyermek érdekeit és egészségét is védi. Az alkohol-, vagy drog-függő szülő gyerekének nagyobb az esélye arra, hogy már kora gyermekkortól fogyasszon alkoholt, vagy drogot, esetleg függőnek, betegnek szülessen. Ezek az esetek különleges ellátást igényelnek.

• Gyermek bántalmaz gyermeket (bullying):
  Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl, ismételten, fizikailag, illetve lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. A felnőtt elkövetők vizsgálata azt mutatja, hogy sokan gyermek, vagy serdülőkorukban bántalmazók, vagy maguk is abúzus áldozatai voltak.

• Rendszer abúzus (másodlagos viktimizáció, áldozattá válás)      
  Ha a gyermekek védelmére létrehozott és működtetett rendszer diszfunkcionálisan működik, ezzel hozzájárul a bántalmazás késedelmes elhárításához, vagy be nem avatkozásával a folyamatos viktimizációhoz, károsodáshoz. Ebbe a körbe tartozik a gyermek tájékoztatásához és véleménynyilvánításhoz fűződő jogainak figyelmen kívül hagyása, vagy megtagadása, a szülőktől való indokolatlan elválasztás, pl. az indokolatlan kórházba utalás.

Az egészségügyi ellátás keretében is traumatizálódhat a gyermek, a szükségtelen, vagy nem körültekintő orvosi vizsgálatok eredményeként, valamint a szülők tájékoztatásának, ill. felvilágosításának elmulasztása, vagy megtagadása esetén. Ide sorolható a nyomozási, jogi eljárás során a szükségtelen számú és nem megfelelő formájú kihallgatás, kikérdezés, vizsgálat, vagy ha  a vizsgálatot nem megfelelően felkészült szakember végzi, illetve ha az eljárás indokolatlanul elhúzódik.

• Jelenleg általános társadalmi problémának számít a média-erőszak, mely igen káros hatással van a gyermekekre.

Családon kívüli abúzus

Történhet intézményben, szakember, nevelő, gondozó által, de maga az ellátórendszer is lehet bántalmazó, elhanyagoló.

• Érzelmi bántalmazás
  Egy gyermek érzelmeivel való tartós visszaélés, amely a gyermek érzelmi fejlődésére súlyos és tartósan káros hatást gyakorol. Ide tartozik a gyermekekben az értéktelenség, a szeretetlenség, a nem kívántság és a hasznavehetetlenség érzésének keltése, amely alacsony önértékeléshez, az önelfogadás képtelenségéhez, kötődési nehézségekhez vezethet. Jelentheti az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó iskolai követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem- és fültanúja más, igen gyakran édesanyja bántalmazásának. Az érzelmi abúzus a gyermekkel szembeni rossz bánásmód minden formájában megtalálható, de külön is felléphet.

• Fizikai bántalmazás
  Jelenthet ütést, rúgást, lekötözést, bezárást, rángatást, rázást, el- vagy ledobást, gondatlan leejtést, mérgezést, megégetést, leforrázást, vízbe fojtást, fojtogatást, és a gyermeknek más módon történő fizikai sérülés okozását. Számos országban ide sorolják a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetést is (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.)

• Szexuális abúzus
  0-18 év közötti gyermek, vagy fiatal szexuális tevékenységekre való kényszerítését vagy csábítását jelenti, függetlenül attól, hogy az áldozat tisztában van-e azzal, mi történik vele. E körbe tartozik a fizikai kapcsolat (hüvelyi vagy anális behatolás, megerőszakolás), és a be nem hatoló, de molesztáló, simogató, csábító tevékenység, a felláció (hímvessző szájbavétele), a maszturbálásra kényszerítés, vagy a kézzel történő ingerlés kikényszerítése is. Lehet testi kapcsolaton kívüli tevékenység is, pl. gyermek bevonása pornográf anyagok megtekintésébe, vagy készítésébe, valamint a szülő vagy a gondozó szexuális tevékenységének figyelésébe. Továbbá a gyermek ösztönzése helyteleníthető szexuális viselkedési módokra. Külön említendő, de szorosan ide tartozó eset, a gyermek biológiai nemének nem megfelelő szexuális énkép és szerep kialakítása (fiút női, lányt férfi nemi identitási irányba terelése). Különösen súlyos a gyermekkereskedelem, a kereskedelmi célú szexuális kihasználás, kizsákmányolás. Az ezekben résztvevő gyermekeket mindig abúzus áldozataként kell kezelni.

A gyermekbántalmazás fogalmi rendszere

Veszélyeztetettség

• A Gyermekvédelmi Törvény szerint olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza.

Veszélyeztetés

• A gyermek alapvető fizikai és/vagy pszichológiai szükségleteinek tartós elhanyagolása és/vagy a gyermek bántalmazása.

Elhanyagolás

• Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt  a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését.

Fajtái:

• Érzelmi elhanyagolás: Az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal, többnyire az anyával szemben.

• Fizikai elhanyagolás: Az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése.

• Oktatási-, nevelési elhanyagolás:Az iskolalátogatási kötelezettség elhanyagolása, vagy a rendelkezésre álló és javasolt speciális képzési, fejlesztési szolgálatok igénybevételének elmulasztása.

A nők elleni erőszak fajtái    (forrás: NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Egyesület)

Nők elleni erőszaknak nevezünk minden olyan erőszakot, amely a személy nemi hovatartozása miatt történhet és történik meg valakivel.

A partnerkapcsolati erőszak legjellegzetesebb példái:

Szóbeli (verbális) erőszak

A nő lekicsinylése, sértegetése, gúnyolódás, nevetségessé tevés (például a nő külseje, vallása vagy faji hovatartozása miatt), bántalmazással, veréssel való fenyegetés, gyerekek elvételével, öngyilkossággal való fenyegetés

Lelki erőszak

Alapvető érzelmi igények és szükségletek megtagadása, barátoktól, munkától, családtól, kedvenc foglalatosságoktól való elszigetelés vagy eltiltás, féltékenység, nő önbizalmának módszeres lerombolása, elzárkózás a problémák közös megbeszélésétől, nő állandó hibáztatása, értéktárgyainak összetörése, tárgyak összetörése/dobálása/ csapkodása, fegyverrel való fenyegetőzés, félelmet keltő viselkedés (dühödt nézés, üvöltés), támadó faggatózás, életveszélyes/ijesztő autóvezetés, telefon és egyéb kommunikációs csatornák lezárása, telefonon való állandó ellenőrzés, nő zsebeinek / táskájának átkutatása.

Testi (fizikai) erőszak

Lökdösés, pofozás, fojtogatás, haj húzása/kitépése, ököllel/eszközzel való ütés, rugdosás, harapás, rázás, égetés, fegyverrel (késsel, lőfegyverrel, nehéz tárgyakkal) való fenyegetés vagy bántás, alapvető testi igények és szükségletek megtagadása (éheztetés, szomjaztatás, alvásmegvonás, ürítkezés kontrollálása), bezárás, kizárás, megkötözés és mozgásszabadság korlátozása.

Szexuális erőszak

Nem kívánt szexuális tevékenységre való kényszerítés, nemi erőszak, szexszel való fájdalomokozás vagy megalázás, tárggyal való nemi erőszak, intim testrészeik bántalmazása, másokkal való közösülés/prostitúció kényszerítése, reproduktív jogok korlátozása: fogamzásgátlás akadályozása vagy kényszerítése, terhességre vagy abortuszra kényszerítés

Gazdasági erőszak

Anyagi függésben tartás, munkáról való lebeszélés vagy eltiltás, nő fizetésének elvétele, mindennapi kiadások megkérdőjelezése és fillérre való elszámoltatása, közös néven levő céggel (Bt., Kft.) való sakkban tartás/zsarolás

Úgy gondolom, mindenkinek fel kell tennie és meg kell válaszolnia, hogy

• mikortól, vagy meddig lehet magánügy az erőszak?

• vajon a hatalom és fontosság eléréséhez egy családban, közösségben az erőszak, a fenyegetettség érzésének keltése a legalkalmasabb eszköz?

• megoldja-e a munkahelyi, anyagi gondok okozta elkeseredést, ha családunkat rettegésben tarjuk?

• csökkenti-e a fennmaradásért érzett állandó stresszt, ha másokat ilyen helyzetbe kényszerítünk?

• feloldja-e a veszteség, trauma érzését a másnak okozott veszteség, sérülés?

• s vajon szeretnénk-e, hogy nálunk erősebbek visszaéljenek a mi gyengeségeinkkel?

…… a sort, még számos kérdéssel folytathatjuk. Ha válaszaink nem „de”-vel kezdődőek, minden valószínűség szerint ellentmondunk az erőszakra, a megalázásra, a fenyegetésre, a kihasználásra, a veszélyeztetésre, a gondjaink másokon, gyengébbeken való megtorlására.

Megoldást elsősorban önmagunkban kereshetünk önvád nélkül, önfegyelemmel, a partnerünk, családtagunk helyzetébe való beleérzéssel. Miért ne lehetnénk erre képesek? Hiszen ha indulatainkat máshol, mással szemben nem így oldjuk fel, sikerülhet ez közvetlen környezetünkben is.

Ha egyedül nem megy? Van lehetőség – s nem szégyen! – segítséget kérni olyanoktól, akiknek hivatása a segítségnyújtás.

Ha áldozattá válunk?

Remélhetőleg hamarosan elérhetők lesznek azok a krízisközpontok, melyek országos hálózatként történő kialakítása folyamatban van.

Kereshetők mediációs (közvetítő), családterápiás lehetőségek, pszichológusok illetve telefonos segélyvonalak, weblapok.

Telefonszámok, weblapok ahol segítséget kaphatnak az erőszak áldozatai:

• 06/80-555 111 – telefontanú program;

• 06/80-505 101 – Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület – minden este 18 és 22 óra között (szerda szünnap), NANE

• 06/80-505 000 – Kék Vonal – éjjel-nappal hívható,

• 1/235-4612 – információs telefonszáma,

• 06/80-204 387 – budapesti krízisközpontnál,

• 06/30 9965666 – Habeas Corpus Közhasznú Jogvédő Egyesület (csak telefon, nem SMS!)

• http://www.flcom.hu/lelkisegely/index.html

• http://www.ifjusagi-lelkisegely.hu/

• http://www.necc.hu/

• http://www.im.hu/csaladonbelul/?ri=479

Nógrád Megye

·        35/310-444 Lelki Telefonsegély Szolgálat, Balassagyarmat

·        32/311-600 Salgótarjáni Ifjúsági Tanácsadó Iroda Lelkisegély Telefonszolgálata,

3100 Salgótarján, Fő tér 19.Tel: , Fax: 32/311-411>

·        Alkoholgondozó-TÁMASZ – Dr. Kenessey Albert Kórház Rendelőintézet

2660 Balassagyarmat

Családsegítők:

·        Balassagyarmati Családvédelmi Szolgálat
2660 Balassagyarmat,
Rákóczi u. 126-127.

·        Pásztói Családvédelmi Szolgálat Kórház-rendelőintézet
3060 Pásztó, Semmelweis u. 15-17.

·        Családvédelmi Szolgálat
3100 Salgótarján, Füleki u. 64.
Tel: 32/310-222/101

·        Családsegítő Szolgálat
3100 Salgótarján, Alagút út 10.

Családon Belüli Erőszak