Esélyegyenlőségi Szakmai Fórum

A Nógrád Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda 2005. november 22-én 10 órai kezdettel rendezte meg a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központjában az Esélyegyenlőségi Szakmai Fórumot.

A számos résztvevő számára rendezett ülés témája a családon belüli erőszak volt, ahol e témában jártas szakemberek tartottak előadásokat.

A Fórumot Demus Iván, a képzési Központ igazgatója nyitotta meg, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a témával kapcsolatosan nagy szükség van a széleskörű szakmai párbeszédre, konzultációs lehetőségek megteremtésére.

Az első előadó, Dr. Szőr Anna pszichológus, jogász az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OLIT) vezető helyettese ismertette a szolgálatot. Elmondta, hogy a szolgálat két külföldi, az osztrák és a svéd minta tanulmányozása nyomán született meg. Munkájukat a Nemzetközi Segélyhívó Szolgáltatók Szövetsége (IFOTES) alapelveinek figyelembe vételével végzik.

A Szolgálatban magasan képzett szakemberek fogadják – a nap 24 órájában –, a krízis helyzetben lévő, Magyarországon élő, magyar és nem magyar állampolgárok hívásait. Elsődleges feladatuknak tekintik a tájékoztatást, de szükség esetén, a hívó fél kérésére intézkedéseket is kezdeményeznek. A Szolgálat teljesen anoním módon működik, a hívókkal személyes találkozásra nincs lehetőség.

Dr Tóth Olga, szociológus a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa a családon belüli gyermekbántalmazásról készített kutatások hazai adatait ismertette. A kutatás elemzésekor azt tapasztalták, hogy a gyermekek bántalmazásának leggyakoribb oka:

• az iskolai teljesítmény eredménytelensége,

• a szülők meg nem valósult álmait érintő túlzott elvárások,

• a csavargás, nem időben történő hazatérések,

• az otthoni kötelességek elmulasztása,

• a gyermek rosszaságának megtorlása,

• a veszélyes viselkedés megszüntetése.

A kutatás eredményeinek tanúsága szerint a magyar társadalomban a gyermekverés széles körben elfogadott. Még azok is sokan így vélekednek, akik nem élnek ezzel a nevelési „eszközzel”. A kutatás kiterjedt a gyermekek ellen elkövetett szexuális visszaélésekre is. A megkérdezettek szerint ez igen gyakori hazánkban. A megkérdezettek 8 %-a beszélt arról, hogy gyermekkorában egy felnőtt szexuálisan közeledett hozzá. A gyermekkori szexuális zaklatás és a szülői verés igen gyakran együtt jár. A felnőtt női népesség kb. 2 %-a (mintegy 80 ezer nő) átélte mindkettőt gyermekkorában. (A kutatás teljes anyaga letölthető a http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a396.pdf honlapról)

Az 1986 óta működő Habeus Corpus Munkacsoport, közhasznú jogvédő szervezet tevékenységét Dr. Sproncz Júlia jogász ismertette. Bemutatója a prakszisukban megjelent az incesztus ügyekre (gyermekek elleni ismerős felnőtt által elkövetett szexuális visszaélés) terjedt ki. Főként olyan precedens pereket vállalnak, melyek nemzetközi fórumok elé is vihetők.

Hermann Judit a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Egyesület tapasztalatairól tartott előadást. Elmondta, hogy 1994. januárjában alakult az Egyesület azzal a céllal, hogy segélyvonalat indítson bántalmazott nők részére. A segélyvonalra az ország minden részéről érkeznek hívások. Este hattól tíz óráig tartó ügyeletük napi 5-8 bántalmazással és családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyet regisztrál. Szakmai alapelveik közé tartozik a biztonság kialakítása, erkölcsi állásfoglalás (az erőszak semmilyen körülmények között nem elfogadható), információ nyújtás (tanácsadás helyett), elfogadás, team munka.

Az előadásokat Medve Judit, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság rendőr alezredese zárta. Előadásának témája a: Családon belüli erőszak és a rendőri munka. Az ismertetett statisztikai adatok között elmondta, hogy az ismertté vált bűncselekmények 2,2 %, a telefonos bejelentések 2 %-a kapcsolatos családon belüli erőszakkal. Ismertette azokat a jogszabályokat, amelyek alkalmazása lehetőséget nyújt a rendőri beavatkozásra. A rendőrség a jogszabályi kereteken belül igyekszik segítséget nyújtani ezekben az esetekben. A rendőrök szakszerű intézkedéséről 2003. márciusában rendelkezett az Országos Rendőr Főkapitány. Előadásából és az azt követő hozzászólásokból az derült ki, hogy a társadalom nagyobb „védelmet” vár el a rendőrségtől, de a beavatkozásokra csak a jogszabályi kereteken belül van lehetőség. Nehezíti a jogszerű eljárásokat és megoldásokat, hogy számos esetben hiányzik az eljárást, a bűncselekmény megállapítását megalapozó bizonyíték, illetve értékelhető tanúvallomás. Valószínűleg az ezek hiányában elmaradt intézkedések miatt alakult ki az a téves következtetés, hogy a rendőrség csak akkor avatkozik be, „ha vér folyik”.

Medve Judit előadásában felhívta a figyelmet a megelőzés fontosságára, ebben a különböző intézmények és a szülők együttműködésére, mellyel elkerülhetővé válhat az áldozattá válás különösen a szexuális bántalmazások tekintetében.

Prokai Judit