A naptárról bővebb információt ide kattintva kapsz, akit a szüret, fonó, disznóöléssel kapcsolatban szeretne információhoz jutni, az ide kattintson.

Horoszkóp

Január

Boldogasszony hava

Január 1. Újév

Újévi hagyományain az egyén és a család szerencséjét, gazdagságát kívánta megalapozni jóslásokkal, varázslásokkal.

Úgy tartották, hogy amit ezen a napon tesznek, az hatással lesz az egész esztendőre.

Számos tiltás fűződik e naphoz:

• „Újév napján semmit ne adj ki a házból, mert egész éven át minden kimegy onnan.”

• Munkatilalom főzésre, mosásra, varrásra, állat befogására stb.

Időjárással kapcsolatos jóslás:

Ha újév napján csillagos az ég, rövid lesz a tél,

ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő.

Farsang

Idejét úgy számítják ki, hogy az első tavaszi holdtöltére következő vasárnaptól (húsvéttól) visszaszámolnak hat hetet, a böjt idejét.

A farsang a közelgő tavasz őszi ünnepe, egyúttal a tél és a tavasz küzdelmének szimbolikus megjelenítése.

Számtalan gonoszűző és termékenységvarázsló álarcos, alakoskodó szokás (korongozás, kormozás, téltemetés, busójárás stb.) fűződik ehhez az időszakhoz.

A leglátványosabb farsangi alakoskodás Magyarországon a Mohácson lakó délszlávok busójárása. E busók fából faragott álarcokban jelennek meg, mozgásuk, viselkedésük rituálisan meg van szabva. A busó álarcot azonban eredetileg csak a felnőtt sokác férfiaknak volt szabad felölteni, a legények másfajta álarcot viseltek.

Szokásos volt a farsang idején a lányok, asszonyok külön farsangolása is. A Karancs-hegység környékén élő palócok a farsangvasárnap előtti vasárnapon tartották meg a „lányok vasárnapját”. Vasárnap, ebéd után, kezükben nyárssal jártak a lányok köszönteni; énekük részben vallásos, részben adománykérő részből állt. Este táncmulatság követte a köszöntést.

Az asszonyok külön farsangolásáról a XV. századtól vannak emlékek, elszórtan még a nyolcvanas években is találkozhattunk vele. Például Mátraalmáson maskarába öltözött nők járták be a falut, s a férfiakat jégcsappal „megborotválták”, este „macskabált” tartottak, ahová a férfi nem tehette be a lábát.

A farsang gondolatköre elsősorban a házasság témája körül forgott. Azokat a lányokat, akik pártában maradtak, farsang végén szokás volt kicsúfolni (lásd: Csokonai vitáz Mihály: Dorottya). Szatmárban húshagyó kedden a pártában maradt lányok ablaka alatt pléhdarabokat ütögettek a fiúk (kongóztak), s bekiáltottak az ablakon:

„Akinek van nagy lánya,

Hajtsa ki a gulyára.”

A legtöbb esemény farsang vasárnapjára és a rákövetkező néhány napra, „farsang farkára” esik:

húshagyó kedd        -     a böjt kezdete

hamvazószerda       -     dologtiltó nap, böjtfogadó nap

Hamvazószerdán tartják a keresztények a hamvazkodást.

Húsvét vasárnapig tartó böjtben húst és zsíros ételeket nem esznek, csak főtt tésztát, aszalt gyümölcsöket és korpából készült savanyú leveseket.

A böjt időszakában fújnak sokszor viharos, de tavaszt hozó „böjti szelek”.

Január 6. Vízkereszt

Az egyik legrégebbi egyházi ünnep, mely a Jordan vizében Jézus keresztelkedéséről emlékezik meg. E napon szentelik meg a vizet.

Ez a nap zárja le a karácsonyi ünnepkört is és adja át helyét a vigaszságoknak, a farsangnak.

E napon gyújtják meg a családban utoljára a gyertyát a karácsonyfán, majd leszedik és elosztják a rajta maradt édességeket.

E nap szokása a Háromkirály járás.

10-14 éves korú fiúk kenderszakáll-t ragasztanak, fejükre díszes koronát illesztenek és házról-házra járnak, ők a Három királyok. A házakba bekopogva, együtt köszönnek és kérnek szállást.

Ha a háznépe beengedi őket, halk csengőszó mellett énekelnek. Jutalmuk a köszöntését dió, sütemény.

Vízkereszt utáni második vasárnap – a kánai menyegző

János evangéliuma szerint, Jézus a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta. Ennek emlékére egy-egy falu több házában is kánai menyegzőt tartottak, melyet az előimádkozó asszonyok szerveztek.

A közös énekek és imádságok utána adták elő a kánai menyegzőről szóló énekeket, majd hozzáláttak a résztvevők által összehordott ételek és italok elfogyasztásához.

Néhol az evangéliumi legendát is eljátszották.

Ugyanezt disznótorokon, lakodalmi vacsorán sőt halotti toron is énekelték.

Január 17. Remete Szent Antal napja

Remete Szent János (i.sz.250 táján született) szerzetes, akit már a középkorban a háziállatok, köztük a disznó védőszentjeként tiszteltek. Az ő nevével jelölték az orbánc és az ehhez hasonló mérgezést, melyek a nem kellően tisztított gabonaliszt miatt számos súlyos, látszólag járványszerű mérgezést okoztak. A bukovinai székelyek ráolvasással, archaikus imádságokkal próbálták gyógyítani.

A topolyaiak hittek abban, hogy ha három Antal nevű ember áll a beteg ágya mellett, ott elszív egy pipa dohányt és a betegre fújja a füstöt, akkor leveszik az orbáncos betegről a tüzet. A pipát tűzkővel és taplóval kellett meggyújtani, hétszeri csiszolással.

A Remete Szent Antalhoz kapcsolódó hiedelmek és szokások a hitújítás korában elhalványultak, majd Páduai Szent Antal alakjában újraéledtek.

Január 18. Piroska napja

E naphoz fűződő regula:

„Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy.”

Január 22. Vince napja

A szőlőtermelők figyelték e napon az időjárást. Szép napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermést jósoltak.

„Ha szépen fénylik Vince, megtelik a pince.”

A kopácsi gazdák szerint ezen a napon sok bort kell inni, hogy bő legyen a termés.

Január 25. Pál napja

Ezt a napot pálfordulónak is szokták nevezni, mely arra a bibliai történetre utal, ami szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg és Pál apostol lett belőle.

Pál napi regula:

„Ha Pál fordul köddel, ember hullik döggel.”

Haláljóslás is kötődik ehhez a naphoz. A néphit szerint pálfordulókor mindenki számára pogácsát sütöttek, amibe libatollat szúrtak. Akinek a tolla megperzselődött sütés közben arra betegség, akié megégett, arra halál várt a következő esztendőben.

Február

Február 2. Gyertyaszentelő

o       „Ha fénylik gyertyaszentelő, az íziket vedd elő!”

o       Ha süt a nap és a megve vagy a borz meglátja árnyékát, akkor még negyven napig hideg lesz.

Ha viszont hideg van, ráadásul havazik, akkor nemsokára tavasz lesz.

o       A hosszú jégcsap – jó kukoricatermést ígér.

A rómaiak tavaszkezdő fáklyás felvonulásának ősi tűzkultuszra utaló szokását a kereszténység is átvette. A házakban eloltották a tüzet, és mindenhol szentelt gyertyával világítottak.

Február 3. Balázs napja

Szent Balázs püspök egy özvegyasszony fiának kivette a torkán akadt halszálkát. A fia megmentőjének hálából ételt és gyertyát vitt az anya. Ennek emlékét őrzi a Balázs-áldás vagy balázsolás.

A balázsolás alkalmával a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölték, hogy ezzel enyhítsék a fájdalmat, betegséget és elűzzék a gonoszt.

Több évszázadra visszanyúló szokás szerint e napon tartották a Balázsjárást, amikor házról-házra vonulva toborozták a diákokat az iskolába.

Regulája:

Ha ezen a napon esik, akkor jég veri el nyáron a termést.

Február 6. Dorottya napja

Kedvelt nap a farsangi mulatság tartására (lásd Csokonai Dorottyáját).

Regulája a faggyal kapcsolatos:

Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja.”

Február 14. Bálint napja

E naphoz fűződő hiedelmek:

• Ezen a napon ültetett facsemete hamarabb erősödik.

• Tyúkültetés napja

• Ekkor kezdenek fészket rakni, párosodni a verebek.

• Szerelmesek ünnepe

Február 16. Julianna napja

Julianna ókeresztény vértanú volt

Régi megfigyelések szerint ilyenkor általában esik a hó, mert

Julianna rázza a dunnáját.

Február 19. Zsuzsanna napja

Zsuzsanna elviszi a havat, zöldellni kezd a fű és megszólalnak a pacsirták.

Az ótestamentumban szereplő Zsuzsannát hamis vádak alapján házasságtöréssel vádolták. Ezt az eseményt nagyböjt idején játékokkal elevenítették fel.

Adjon Isten nektek sok Zsuzsanna napot,

Eső ellen egy nagy bükkfa-kalapot,

Hogy rajtatok ne maradjon a szegény állapot.

Február 22. Üszögös Szent Péter napja

Ezen a napon

• nem lehet tyúkot ültetni, mert megfeketedik a tojás.

• nem lehet szántani, mert üszkös lesz a gabona.

•  amilyen az időjárás, olyan lesz József napján is.

Február 21. Mátyás napja

• Ekkor kezd ívni a csuka.

• Az ezen a napon fogott csukát „Mátyás-csukájának” nevezik és egész évben bő fogást ígér.

Ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát.

Ha talál tör, ha nem talál – csinál.

^{A lap tetejére}

Március

Böjtmás hava

„Böjt-máshó földbe hintett tavasz magokat,

Szőlőt hajtat, fákat oltat, szép gyümölcsöket.”

március 4. Kázmér napja

A patkányűzés napjaként is emlegették. A gabonatárolókat ebben az időben takarítják, készítik elő az új termés befogadására. Télen a mezőről befészkelődött rágcsálókat rossz lábasok, vödrök veregetésével, hangoskodással próbálták kiűzni.

Fontos szerepük volt ebben a gyerekeknek, mivel versenyezniük kellett, ki tud több dögöt felmutatni a nap végére. Természetesen a jutalom sem maradhatott el. A legeredményesebb gyerek gyújthatta meg azt a máglyát, melyet a sok szemétből raktak az udvar végében.

Március első hete napjainak időjárással kapcsolatos jóslása:

Ha ez az időszak esős, havas volt, az aratás megkezdését, arra felkészülését eltolták egy héttel.

március 7. Tamás napja

Sok más nap mellett, ez a nap is szerelemjósló. Ha a lány azt akarja tudni, merről jön a vőlegénye, akkor Szent Tamás napjának éjjelén zörgesse meg a kaput, s amerről vastagabb kutyaugatás hallatszik, onnan várhatja.

Húshagyó kedd

A böjt kezdete.

Hamvazószerda

Hamvazószerdán tartják a keresztények a hamvazkodást. Ez a nap dologtiltó, böjtfogadó nap.

március 12. Gergely napja

Míg Balázs a diákság, addig Gergely az iskolák pártfogója volt.

Ezen a napon tartották a Gergely-járást, melynek eredete a középkorra tehető. Tanulásuk anyagi alapjait próbálták megteremteni kéregetéssel a szegény diákok.

Mivel a kötelező iskolába járást csak a 19. század végén vezették be, ezt megelőzően a tanítók toborozták a diákokat. Ekkor a tanévkezdés és zárás ideje a Gergely nap körüli időszakra esett.

A Gergely napi ünnepséget a tanítók szervezték, irányították és abban maguk is tevékenyen részt vettek.

Az adománykérő énekek a deákos nyelvezetet próbálták utánozni.

„Adjatok szalonnát,

omne dignum leverendum laude.”

Időjárással kapcsolatos jóslás:

Ha Gergely megrázza szakállát, havazást jelent.

Március 15. Nemzeti ünnep

Az ezen a napon gyújtott ünnepi tűz, a „szabadsági tűz”. Régi szokások szerint e nap estéjén néhányan összejöttek, szomszédok az udvaron és körülülve Kossuth nótákat énekeltek és idézgették az 1848 – 49-es eseményeket.

Március 18 – 19 – 21. Sándor, József, Benedek

József napján kezdenek énekelni a madarak, mert Szent József kiosztja nekik a sípokat. Sok helyen ekkor hajtják ki először a marhákat a legelőre, ekkor engedik ki a méheket. Ezen a napon ültetik a fokhagymát, a krumplit és a kaprot.

… zsákban hozzák a meleget. Közülük is különösen Benedek nevezetes erről. Bár ennek semmiféle meteorológiai igazolása nincs, a tudományos időjárásjelzésben is megfigyelték, hogy Benedek-nap táján, a tavaszi napéjegyenlőség idején már valóban melegebb napokkal köszönt az idő.

József a júniusi Péter – Pál napra mutat.

Virágvasárnap

A húsvét előtti vasárnapot nevezzük virágvasárnapnak. Az iskolás gyerekek ilyenkor barkát gyűjtenek, amit a templomban megszentelnek. A szentelt barkát gonoszűzőnek, betegséggyógyítónak tartják, elűzi a jégesőt, megóv a villámcsapástól.

Fiatal lányok telet jelképező, menyecskeruhába öltöztetett szalmabábut visznek végig a falun, majd vízbe dobják, vagy elégetik. A téltemetés az ébredő természet ősi ünnepét, a húsvétot vezeti be.

Nagyhét:

A Virágvasárnap utáni hét.

Nagypénteken, Jézus kereszthalálának napján tarják a legszigorúbb böjtöt. Általános tisztálkodási nap: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak és az állatokat is megfürösztik. Sok helyen, nagypénteken nem gyújtanak tüzet.

Nagyszombat estéjén tarják Jézus föltámadásának ünnepét. A tüzet ősi módon dörzsöléssel, csiholással újra meggyújtják és megszentelik. Az esti harangszó a böjt befejezését jelenti. Néhány helyen szokás az ételszentelés is.

március 24. Gábor napja

A tavasz negyedik napja. Ekkor a kertekben megélénkül az élet. A káposztaültetést e napon végezték

március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony

Az Angyali Üdvözlet, Jézus Szentlélektől való fogantatásának a napja a tavaszi gyümölcsoltással összekötve:

„Az ember ilyenkor Máriával almát olt.”

A palántaültetés, fatisztogatás napja is egyben. Ekkor helyezik el az oltóágat.

Fecskehajtónak is mondják, mert a jó idő ekkorra már hazahajtja a vándormadarakat.

E naphoz kötődő meteorológiai megfigyelés a 16 századból:

•  Ha e napon derült az idő, bő termés várható.

• „Gyümölcsoltó hidege, téli hónapnak megölője.”

Húsvétvasárnap

Jézus feltámadásának ünnepe, a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Eredete a pogány tavaszkezdő ünnepekre vezethető vissza.

Ezen a napon tarják a húsvéti határjárást, a falu népe körbejárja földjeit, kitisztogatja a forrásokat. Sok helyen ilyenkor bált rendeznek.

Húsvéthétfő a természet megújulásának ünnepe, vízbehányó, vízbevető hétfőnek is nevezik. Az ilyenkor szokásos locsolás vagy vesszőzés egyaránt a jelképes megtermékenyítést és a rituális megtisztulást célozza.

Az ilyenkor szokásos tojás ajándékozás szinte egész Európában és Ázsiában a termékenység jelképe. Az ajándék tojások készítése az asszonyok, lányok feladata volt. Legegyszerűbb módja a díszítésnek a festés, de ismeretes a tojások „írása” (a tojás héjára megolvasztott viasszal írták a mintát, majd amikor az megaludt, a tojást festékbe merítették. Száradás után a viaszt letörülték, így a helyén a festetlen tojáshéj látszódott, amit esetleg átszíneztek), karcolása (vakart vagy kotort tojás: a díszítőmotívumokat éles szerszámmal kotorták a tojásra), valamint a „patkolása”. Ez utóbbi kívánta a legnagyobb ügyességet.

^{A lap tetejére}

Április

Szent György hava

„Szent György hava terem nekünk virágokat,

Az sok jó szénáért az réteket megtiltat.”

április 1.

Hajdan sok népnél évkezdő ünnep volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjászülető természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal az új év első napja január 1. lett, április 1. „komolytalan” újévvé vált. A felnőttek is ugratják egymást, de a tréfák fő célpontjai legtöbbször a gyerekek. (Elküldték őket a boltba esőmagért, trombitahúrért, hegedűbillentyűért, de volt akit a szomszédba szúnyogzsírért küldtek.)

Csúfolódó versek ismertek e napról, pl.:

Április bolondja,

Március szamara,

Fölnézett a toroba

Megnézte, hány óra:

Féltizenkettő,

Bolond mind a kettő!

Bolondnak tartották azt is, aki ezen a napon vetett, mert a hiedelem szerint az ilyenkor vetett mag soha nem kel ki.

április 3. Fehérvasárnap

Húsvéthétfő vagy a húsvétot követő fehérvasárnap a komálás, a mátkálás ideje volt. A komatál- vagy mátkatál küldést főként fiatal lányok gyakorolták, de előfordult az is, hogy lány fiúnak vagy fiú fiúnak küldte. A komatálat küldők egymást testvérré fogadták, sírig tartó barátságot kötöttek. Ezután magázták és a fiúk komának, a lányok mátkának nevezték egymást.

A komatál tartalma tájanként változott, de nem hiányozhatott belőle a húsvéti tojás, kalács, kis üveg ital. Az ajándékot kapó kivett a tálból egy tojást, s helyette kettőt tett bele, vagy megtartotta az egész tálat s helyette újat küldött cserébe.

Komatál éneket, mondott köszöntője pl.:

„Komatálat hoztam,

Fel is koszorúztam,

Koma küldte komának,

Hogy váltsa k9i magának.

Ha nem váltja magának,

Küldje vissza komának.”

április 24. Szent György napja

Európa nagy részén ősi pásztorünnep Szent György napja, az állatok első kihajtásának napja. Egyes helyeken az első kihajtáskor az istállóküszöb mellé belülről láncot, kívülről tojást tettek, ezen kellett a jószágnak átlépnie. Azt tartották, hogy az állatok ettől olyan erősek lesznek, mint a lánc és olyan gömbölyűek, mint a tojás.

Gonoszjáró nap volt, ekkor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak, ezért a kerítésre, ajtóra tüskés ágakat tűztek, hogy a boszorkányokat távol tartsák. Az állatokat Szent György napi tűzön hajtották keresztül, hogy az ártó szellemektől, rontástól megvédjék őket.

Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a boszorkányokat.

E nap hajnalán lepedővel szedett harmattal kenyeret sütöttek.

Alkalmasnak tartották e napon a földbe rejtett kincsek keresését is, mely minden hetedik évben ezen a napon lángot vetett.

A György-kultusz a sárkánnyal viaskodó szent legendájából származnak.

Időjárással kapcsolatos jóslás:

•    a Szent György nap előtt megszólaló béke esőtlen nyarat jelez;

•   az e nap előtti mennydörgés bő termés előjelzője;

•  akkor lesz bő termés, jó év, ha Szent György napján akkora eső esik, hogy még az áldomásozók orra is besárosodik.

  ^{A lap tetejére}

Május

Pünkösd hava

„Ugarat szánt Pünkösd hava búzatermésért.

Szőlőt kapál nagy munkával jó bor italért.”

május 1.

A szeszélyes, „bolondos” április elmúltával májusban kivirul, megújul a természet. Ezért különböztetik meg régóta az emberek május elsejét, mint örömünnepet, és teszik jeles nappá különböző szokásokkal is.

E szokások közül legismertebb a májusfa, vagy májfa állítása, tűzése. Legények állítják hajnalra a lány házához, általában az ajtó elé, kapu mellé az udvarra, de van ahol a kémény mellé tűzik.

Ha valamelyik lányra haragudtak, annak a házához a kémény mellé kukoricaszár-csomót kötöttek, amit fekete szalaggal „díszítettek” fel. Így adta a legény a falu tudtára, hogy melyik lánynak udvarol.

A Jászságban nyárfa vagy jegenye, krepp-papírral díszítik, általában szalagok, üveg bor s más ajándékok is kerültek rá.

Palóc területeken csak a fát állították a legények, a díszítést a leányok végezték édesanyjukkal.

Az élelmesebb lányok is megtréfálták a fiúkat. Savanyú uborkát, paprikát, krumplit kötöttek a legénynek tűzött májusfára, ami miatt szégyenkezhetett a „savanyúképű”, „paprikajancsi”, „krumplifejű” legény.

Sok helyen Pünkösdkor vagy május végén „kitáncolják” a fát, vagyis a fa kidöntése táncmulatság keretében történt.

Már a XV. században is zöld lombokkal díszítették fel a házakat május eljesén.

A luteránusoknál szokás volt a templomban is májfát állítani.

A szokás új formájaként a virág, virágkosár küldése figyelhető meg.

Májusi felvonulást első ízben 1890-ben rendeztek Budapesten a magyar munkások. A két világháború között a Salgótarján környéki bányászok titokban rendezték majálisukat a közeli erdőkben, s ennek emlékére megmaradt a kirándulások, találkozók szokása.

május 4. Flórián napja

Ezen a napon az ország nyugati felében sok helyen ősi módon gyújtottak „új tüzet”. A tűzoltók és a tűzzel munkát végzők védőszentje volt Flórián. Közép-Európában volt jellemző tisztelete. Támogatója volt más tűzzel dolgozó mestereknek is, mint például a sörfőzők, fazekasok, kovácsok, pékek, kéményseprők.

május 12 – 13 – 14. Pongrác, Szervác, Bonifác napja

A három „fagyosszent”. Ezek a napok az idő átmeneti lehűlését jelzik. E napokon nem vetnek, nem palántáznak. A fagyok ellen tűzgyújtással, füstöléssel védekeznek.

Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek!

A népi megfigyelések szerint a Pongrác napi eső nem jó a gabonára, ilyenkor komoly károkat tehetnek ezek a május középi fagyok is, amelyek – „menetrend” szerint megérkeznek ezen a napon.

május 15 – 16. Pünkösd

Neve (Panketoszt=50) arra utal, hogy húsvét után ötven nappal következik. A kiteljesedett tavasz nagy keresztény, két napos ünnep a közös ünneplő alkalmakat sugallja.

A pünkösdi szokásoknál énekelt rituálék többször említik Szent Erzsébet nevét. A kapcsolódás valószínűen a pünkösdi rózsa nyomán történt. A fiatalon idegenbe került Erzsébet legendája szerint amikor a szegényeknek titokban alamizsnát vitt, s kérdőre vonták, kötényében a kenyér rózsává változott.

A népszokások szerint, a nyárkezdet ünnepén tartott különféle versenyek, sportjátékok győztesét rövid ideig uralkodó „pünkösdi király”-nak választják. Már a XVI. században pünkösdi királyságnak nevezték az értéktelen, múló hatalmat, s feltehetjük, hogy maga a szokás jóval régebben ismert volt hazánkban.

A kislányok ezen a napon tartják a „pünkösdikirálynőjárást”, pünkösdölést. A legkisebb leányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal díszítve királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullajtva házról házra járnak köszönteni.

május 25. Orbán napja

Pongráccal ellentétes, „rámutatónap”. Esője nem a gabonának, a szőlőnek árt a hiedelmek szerint. Úgy tartják a szőlővidékeken, hogy ha esős Orbán napja, esős lesz a szüretidő is. Szokás volt, hogy a szőlőhegyen – ahol pásztorként Orbán (kora középkori pápa) szobra állt, felvirágozták, ha napos, szép volt az idő és sárral kenték be, ha esett. Orbán – Donát mellett – a vincellérek, a szőlősgazdák védőszentje, ezért állt szobra a szőlőhegyen.

Orbán napján kezdenek a méhek rajzani, ezért a méhek „Orbán bogarai”.

^{A lap tetejére}

Június

Szent Iván hava

WEÖRES SÁNDOR: HAT VERS
SZENT IVÁN HAVA

június 8. Medárd napja

Elsősorban az időjóslásról nevezetes. Ezen a napon erős lehűlés várható. A közhiedelmek szerint, ha ezen a napon esik az eső, akkor 40 napig esni fog – ha süt a nap, akkor 40 napig szárazság lesz.

A 40 napig tartó özönvíz a bukovinai magyarok szerint szintén ezen a napon kezdődött.

Megfigyelések szerint, ha Medárd napján süt a nap, akkor édes lesz a bor.

június 10. Margit napja

Margit napján nem szabad kinyitni az ablakot, mert akkor abban az évben sok lesz a légy.

Ez az időszak a len, a retek, a káposzta vetésének ideje.

Általában esős napként tartották számon.

június 1. Páduai Szent Antal napja

Páduai Szent Antal ferences rendi szerzetes, a szembetegek, a gyulladásban szenvedők oltalmazója. Baranyában e napon gyújtják ősi módon a gyógyító erejű „Szent Antal tüzét”.

A magyarországi templomok szinte elmaradhatatlan szobra, mely előtt általában pénzgyűjtő persely áll. Az adományokból a szegényeket támogatták.

E naphoz kapcsolódik még a „Szent Antal tüze”, vagyis az orbánc gyógyítása ráolvasással.

Szent Antal napja dologtiltó napnak számított.

június 15. Vida napja

Vida napja a nyarat jelenti. A szántóföldi növények befejezik növekedésüket és az érés időszaka következik. A rákok és a halak már teljesen kifejlődnek ekkorra.

június 24. Szent Iván napja

Virágos Szent János vagy Szent Iván a nyári napforduló ünnepe. Az év legrövidebb éjszakáját Európa nagy részén ősi rítusokkal ünneplik. Nálunk a fiatalok tűzugrása és szentiváni énekei méltók említésre.

„Hosszú, mint a szentiváni ének”

A szentiván-napi szokások a keresztény motívumok mellett még ma is őriznek ősibb, pogány hagyományokat. Ezek legnagyobb részt a tűz tisztító, gyógyító és termékenyítő hatásába vetett hitben gyökereznek.

Szokás volt e napon a tűzvész ellen mezei virágokból, füvekből koszorút kötni és a ház elejére akasztani

Sok helyen a tűzbe – gonosz űzés céljából – gyógyfüveket, gyümölcsöt, egyebet dobnak. A gyerekek szentiváni almát szórtak, hogy betegek ne legyenek; Baranyában a sült almákból néhányat a temetőben, a sírhantokra tettek.

Számtalan hiedelem, babonás szokás fűződik e naphoz. A tűzgyújtáshoz a gyerekek üszögöket vittek és felszúrták a káposztáskertben, hogy a hernyó a káposztát meg ne egye, vagy a vetések közé, hogy a gabona meg ne üszögesedjék.

Szent Ivánkor már megszakad a búza töve, nemsokára aratás kezdődhet. Az őszi répa és a retek vetőnapjaként is említik.

A szentiváni tűzgyújtásra vonatkozó első hiteles említések a XV-XVI. századból származnak. A magyarok a tűzgyújtást szentiváni tűznek nevezik, míg az ünnepet magát inkább Szent János ünnepének hívják.

június 29. Péter-Pál napja

Az aratás kezdőnapja.

A halászok is e napon ünneplik védőszentjüket, Szent Pétert. A nap előestéjén rúdra kötözött ponttyal végigjárták a falut a halászok. Másnap a vízparton halpaprikás és túrós csusza evéssel folytatódott az ünneplés.

Ezen a napon van legjobb íze az epernek, ezért ekkor tartják az eperszüretet is.

Szent Péter a szegedi lakatos cég védőszentje is volt, kezében kulccsal is szokták ábrázolni.

Július

Szent Jakab hava

Július az aratás ideje volt.

Aratási szokások:

Számos hiedelemmel és szokással – melyek vallásos jellegűek is lehettek – próbálták biztosítani a kenyérgabona betakarításának sikerét. A munkálatokat szinte minden alkalommal kalapemeléssel, fohászkodással és imádsággal kezdték. Az aratáshoz használt eszközöket a templomhoz vitték, megszenteltették. Az aratási területhez érve letérdeltek és keresztet vetettek.

Az első learatott búzaszálnak, az első kévének nagy jelentősége volt. Egészség- és termékenységvarázsló céllal ebből a baromfinak adtak.

Aki a derekára kötötte az első búzaszálat, annak később nem fájdult meg a dereka.

Szokás volt még, hogy az aratók az első kévéből megkötözték a gazdát, s ő borral vagy pénzzel válthatta ki magát.

Az aratás végén, egy kis darabon nem vágták le a gabonát, így biztosítva, hogy bő termés legyen a következő évben is.

Máshol azért hagyták lábon, hogy a madaraknak, szegényeknek is hagyjanak.

Az utolsó kévéből készült az aratókoszorú, melyet általában a földesúrnak készítettek.

Az utolsó kalászból egy kis csomót mindenki hazavitt és az őszi vetőmag közé keverte.

Az aratókoszorút sok helyen a mestergerendára akasztották, majd vetéskor az ebből kipergetett szemeket keverték a vetőmaghoz.

A magának arató család nem rendezett különösebb ünnepséget. A részaratókkal dolgoztató tehetősebb gazdák azonban többségében megvendégelték a munkásokat. A nagy földterülettel rendelkező uradalmakban aratóbálokat rendeztek.

Július 2. Sarlós Boldogasszony napja

A római katolikus egyház az áldott állapotban lévő Máriáról, és az Erzsébetnél tett látogatásáról emlékezik meg.

Boldogasszony a várandós édesanyák, a szegények, a betegek oltalmazója.

A magyar néphagyomány az aratás kezdőnapjaként tartotta számon.

Július 20. - Illés napja

Munkatilalom napja, a villámcsapástól való félelem miatt.

Megfigyelések igazolják, e nap táján gyakoriak a viharok.

Július 22. Mária Magdolna napja

Mária Magdolna ünnepének tartják, aki megtért a bűnös életből az evangéliumi történet szerint és hosszú hajával Krisztus lábát törölgette. Így a néphagyományban szokás volt a kislányok hajából keveset levágni, hogy még hosszabbra nőjön. Szépségvarázsló napnak is tartják

Az időjárásjósló hiedelem szerint, esőt hozó nap, mert Mária Magdolna siratja bűneit.

Július 25. - Jakab napja

E napon áll meg a szőlő növekedése és kezd édesedni. Vámosmiskén azt tartották; hogy zabot Jakabra kell aratni, mert különben Jakab lova tapossa ki. Őrségben Jakab-nap adta alkalmát a hajdina vetésének.

Időjárással kapcsolatos jóslás:

Ha Jakab napja derűs, jó gyümölcstermésre számíthatunk.

A szegedi juhászok a Jakab-napi csillagállásból következtettek a jövő évi időjárásra. Az Orion csillagkép „Szent Jakab pálcája" a horgasiaknál. A tápéiak szerint, ha napján északról fúj a szél, akkor a tél hideg lesz, ha alszél fúj - enyhe, lucskos.

Szankán azt tartják, hogy Jakab nap délelőttje a karácsony előtti, délutánja pedig a karácsony utáni időjárást „mutatja meg". Ha a Nap fényesedik ilyenkor, az hideget jelent - mondják a székelyek.

Kiskunfélegyházán és Székesfehérváron úgy tudják, hogy Jakab napján „virágzik a hó" (ha sok az égen a fehér felleg); ha délelőtt virágzik, a tél első felében, ha délután, a tél második felében lesz sok hó.

Jakab Szegeden a búza nyomtatásának első napja volt. Az asszonyok ilyenkor nem mostak; és nem sütöttek kenyeret.

Gyöngyöspatán az e napon köpült vajat orvosságnak tették el. A magyar középkorban napja nyolcaddal megült törvénynap volt. Fehér lovon küzd szentként tisztelték.

Szent Jakab a búcsújárók, a hajósok és az utasemberek védőszentje. Jele: széles karimájú kalap kagylóval.

Július 26. - Anna napja

Kedd asszonya néven is emlegetik Szent Annát, Szűz Mária anyját. A hozzá könyörgő asszonyok bizakodhatnak bőséges gyermekáldásban.

Védőszentjüknek tartják a szabók és a bányászok.

A kender nyűvését Anna napján kezdték. Ha szép idő volt, ezen a napon szedték az Anna babot. Sok helyen úgy vélik, hogy a nyitva talált ablakokon és ajtókon Anna a kötényében hordott bogarakat bedobálja.

^{A lap tetejére}

Augusztus

Kisasszony hava

 „Szénát hordat házat rakat Kisasszony hava

És jóllakik ért gyümölcsvel ő jó kertében.”

augusztus 10. Lőrinc napja

A lassan beköszöntő őszre utal, hogy ez a szabadban fürdés utolsó napja. A „lőrinces” dinnye, körte már nem igazán ízes. Ezen a napon fordul az időjárás: ha szép idő van, hosszú lesz az ősz. Lőrinc napja után a fás növények megállnak fejlődésükben, és a kígyó odvába bújik.

A nép megfigyelés úgy tartja:

Ha Lőrinc napján olyan bőségesen esik az eső, hogy a kerékvágásban megmarad, sok bor terem és sok, jó minőségű őszi gyümölcs.

augusztus 15. Nagyboldogasszony napja

Az egyház Mária mennybemenetelét ünnepli ezen a napon. A legrégebbi ún. parancsolt ünnep, mivel szent István Szűz Mária oltalmába ajánlotta az országot. A Boldogasszony elnevezés a kereszténység előtti istenanyát jelentheti. Sokféle búcsúnap. Van olyan település, ahol háromnapos táncmulatságot is rendeznek ilyenkor a fiatalok. Boldogasszony ágyának nevezik a gyermekágyás asszony ágyát, melyet lepedőkkel takarnak el. Szokás, hogy e napon gyógynövényeket szentelnek mg, mellyel később a betegeket füstölik. Az asszonyok számára e naptól folyóvizekben tilos volt fürödni. Nagyboldogasszony napja derült idejével a jó gyümölcs- és szőlőtermés előhírnöke. A búzát ekkor kellett szellőztetni, hogy ne legyen dohos, ne essen bele a zsizsik.

Lőrincével ellenkezően az jósolja, hogy:

ha derült az idő, akkor remélhetünk jó szőlőt, sok gyümölcsöt.

augusztus 20. Szent István napja

Szent István magyar király ünnepe. Ezen a napon már az új búzából sütik a kenyeret.

1818-ban első alkalommal rendeztek körmenetet Szent István jobbjának tiszteletére. Ezt a napot már Mária Terézia is országos ünneppé tétette. A házról házra járó lányok lisztet gyűjtöttek a legszegényebb család részére, melyből kenyeret sütöttek számukra. Sok helyen aratási felvonulással ünnepelték meg a munkák végét.

A népi megfigyelés szerint:

Ha István napján szép idő van, jó gyümölcstermést mutat.

Úgy tarják, ekkor indulnak el a gólyák vándorútjukra.

 Ez a nap a málnaszedés ideje is.

augusztus 24. Bertalan napja

Sok helyen az ősz kezdő nap. Ilyenkor féregirtást, takarítást, szellőztetést tartanak.

A szűcsök és csizmadiák védőszentjének, Bertalan apostolnak ünnepe is.

A népi bölcsesség szerint, a Bertalan napkor köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak.

Egy 18. századi, népi regula szerint:

Amint Szent Bertalan magát mutogatja,

az őszi idő is magát mind aszerint tartja.

Szeptember

Szent Mihály hava

 „Hordót készít Szent Mihály hava termett szőlőknek,

Földbe veti ő búzáját jövendő termését.”

szeptember 1. Egyed napja

Ezen a napon lépnek szolgálatba juhászok, kondások és a szőlőpásztorok.

Szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekérrel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkezdődik a szőlő őrzése.

Ha azt akarta valaki, hogy a disznaja jó kövérre hízzon, akkor Egyed napján fogta hízóra. Elébe öntött egy kaska kukoricát, és az mondta neki: Egyed! Ha a disznó jó étvággyal látott hozzá, biztosan jól meghízott karácsonyra.

szeptember 8. Kisasszony napja

Őspogány őszkezdő nap, amely a magyar kereszténységben Mária születésnapjává változott. Ilyenkor a hívő asszonyok kimentek az udvarra a napfelkeltét várni. Aki érdemes volt rá, ekkor megláthatta a nap sugarai között Máriát. A vetnivaló gabonát kitették a harmatra, hogy az „Úristen szentelje meg”.

„Fecskehajtó Kisasszony”-nak is nevezik. Ezen a napon indulnak útnak a fecskék és a vándormadarak.

Sok helyen a dióverés napja, és ekkor álltak szolgálatba a cselédek is.

Negyvenes nap ez is, a következő hónap időjárására mutató:

Ha hűvös az idő, nem indulnak útra a fecskék, mert hosszú, meleg ősz következik.

 Ha bugyborékosan esik az eső, csapadékos időszak következik.

szeptember 15. Hétfájdalmú Szűzanya napja

Ekkor emlékeznek Mária anyai fájdalmaira. A költészet egyik legrégebbi emléke, az Ómagyar Mária-siralom is tanúsítja régiségét a kultusznak. A népi imádságokban is megjelenik Mária fájdalma:

Piros hajnal hasad,

égi madár reppene,

tekintsétek a Máriát,

mint sirassa Szent Fiát!

Ó én Uram, Teremtőm,

aki ingem teremtettél,

szent lelkedvel szerettél,

szent véredvel megváltottál,

fogadj héjzád kerek égnek alája,

lobogó csillagnak felije,

s a tük szent nevetek dicséretével,

Ámen!

szeptember 17. Lambert napja

Ha még itt találja a fecskéket, újévig nem érkezik meg a hideg.

Ha mennydörgéssel, villámlással érkezik: szép lesz az ősz, a „vénasszonyok nyara”, de kemény télre számíthatunk

szeptember 21. Máté napja

Ha ezen a napon tiszta az idő, jó lesz a bortermés.

Van, ahol vetésre Máté hete nem kedvező, „pelyvahét”-nek nevezik. Máshol viszont Máté hetében vetették a búzát, amely nagy értelmet kívánó férfimunka volt.

A tiszta ruhába öltözött gazda szótlanul kiment a gabonaföldre, ahol a megszentelt vetőmagot elkezdte szórni. Ezt a tevékenységet káromkodással tilos volt megszentségteleníteni

Bár csillagászatilag ezen a napon van az őszi napéjegyenlőség, jelentősebb ünnep nem kapcsolódik hozzá. Ezután kezdődnek az őszi pásztorünnepek, a gazdasági évvégét jelentő szüreti mulatságok

szeptember 29. Mihály napja

Az ősz jeles napjai közül kiemelkedik Szent Mihály napja. Kétféle tekintetben is ünnep: egyházi és gazdasági – természeti okon.

Mihály arkangyal, egyházi tanítás szerint mennyei sereget vezérel, aki majd az utolsó ítélet harsonáját megfújja. Ő az emberi cselekedetek mérlegelője, a halottak másvilági útjának kísérőtársa.

Őszi évnegyedelő nap. Európa-szerte ismert pásztorünnep. Ezen a napon hajtják be a legtöbb állatot a faluba, ekkor lépnek szolgálatba az új pásztorok. Bérfizető, pásztorfogadó napnak is tartották Mihály napját.

„Kikeletkor, Szent György napkor

Minden ember lehet pásztor,

De már ősszel, számadáskor

Az az ember, ki beszámol.”

Farkasünnep a hegyi pásztoroknál, a télre mutató nap az időjárás-megfigyelés szerint. A pásztorok úgy tartják:

ha Mihály nap éjszakáján összefekszik, egymást melegítve a birkanyáj, kemény lesz a tél, ha egymástól távolabbra feküsznek, enyhe telet várhatunk.

Megszakad a fű gyökere, megszűnik a mézelés, a halak a víz fenekére húzódnak.

A mihály napi égdörgés szép őszt, de kemény telet jelent.

Október

Mindszent hava

„Sok gyümölcsöt Mindszent hava tartogat

Sötét télben jó kedvére kiket felhordhat.”

október 4. Assisi Szent Ferenc napja

A ferences rend magalapítója (1181-ben született Assisiben), aki a szegénységet, alázatosságot és irgalmasságot hirdette. Több helyen a Ferenc-hetet tartották a vetésre legmegfelelőbb időszaknak. A gonosz, rossz szellemek elűzésére a vetés időszakában kanászostorral durrogtattak.

A kotlók fészke köré rakott nyírfaág megvédte azokat az elpusztulástól.

Több helyen a szüret kezdete és az őszi vetés ideje.

október 15. Teréz napja

A női szentek közül Szent Teréz a legnagyobb, a 16. században élt. Talán épp ezért nem véletlen,

hogy ezen a napon több helyen asszonyi dologtiltó nap is.

Tilos volt nekik mosni és kenyeret sem süthettek. Sok helyen ilyenkor kezdenek szüretelni. Egerben, a híres borvidéken Teréz-szedés a neve.

október 16. Gál napja

Már a jövő nyári időjárásra mutat. (Talán azért is, mert az idén már nem okoz időjárási gondot a mezőgazdálkodás.)

október 20. Vendel napja

A jószágtartó gazdák és a pásztorok védőszentjükként tisztelték Szent Vendelt. A legenda szerint Szent Vendel a 7. században élt ír királyfi volt, remetéskedett, majd egy birtokoshoz szegődött, annak nyáját ellenőrizni.

E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották. Sokfelé búcsúnapként is szolgált. Szobrokat állítottak számára. A templomból körmenettel vonultak Szent Vendel szobrához, melyeken pásztoröltözetben ábrázolják, lábánál kutyával és báránnyal. Vallási egyesületeket hoztak létre a juhtartó gazdák. A pásztorok ünnepe, mulatozásuk napja volt.

Ha állatvész ütött ki, azt mondták, hogy Vendel viszi az állatokat. Szent Vendelt elsősorban a Dunántúlon és a Jászságban tisztelték. E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották.

A Tápió vidékén az állattartó és juhtartó gazdák ünnepe volt Vendel-nap. Nagykátán a hagyomány szerint: „Vendelke a juhászok pártfogója, őrzi a határt.” A falu szélén vagy a legelők közelében állították fel a szobrát. Vendel a pásztorok ünnepe a Csallóközben is. Dudaszó mellett mulatoztak ezen a napon. A Hortobágy vidékén a pásztorcsaládokban gyakori volt a Vendel név.

október 21. Orsolya napja

„Orsolya napja megjeleníti a téli időjárást” – tartották a régiek. Vagyis, amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz a tél is (pl. ha szép idő van ekkor, így marad egészen Karácsonyig). Az asszonyok úgy vélték, hogy éppen ideje Orsolya napján leszedni a káposztát, betakarítani a kerti veteményeket, mert ki tudja, milyen időjárás következik (pl. a sok esőtől kirepedeznek a szép káposztafejek). Néhol pedig ez a nap volt a szüret megkezdésének az ideje, pl.: Kőszeg környékén és a Somló-vidéken.

Az Orsolya név a latin Ursula magyaros olvasata. A szó a latinban kis medvét jelent és egyesek szerint a Kis Medve csillagképre utal.

Újabban viszont ezt az eredetet kétségbe vonják, és egy ónémet név, a Hors latinosított formájának vélik, melynek jelentése ló, paripa. A germánok ugyanis a lovat szent állatként tisztelték, ezért a név valószínűleg totemnév lehetett.

október 26. Dömötör napja

A keleti egyház kedvelt szentje, a 4. Században a nagy keresztényüldözések idején vértanúhalállal halt meg. Az ország keleti felében ő volt a juhászok pártfogója. Juhászújévnek is nevezik, mert ezen a napon számoltatták el, vagy hosszabbították meg a juhászok szolgálatát.

Az Alföldön és az ország észak-keleti részében ezen a napon állatvásárokat tartottak, többnapi mulatságokat, „dömötörözést” rendeztek. Juhásztort, juhászbált rendeztek Hortobágyon, Szegeden. E napon a juhászok a plébánia udvarán birkapaprikást főztek, a juhásznék bélest sütöttek.

A Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartják.

október 28. Simon - Júdás napja

Hegyalján ilyenkor kezdték Tokajon a szüretet. Ez a nap arról nevezetes, hogy Hegyalján ilyenkor kezdték a szüretet. Erről regula is szól:

Rég felírta Noé Tokaj hegyormára

Hegyaljai kapás várj Simon Judára.

Baranya falvaiban a Simon-Júdás-napi hidegre utalnak a rigmusok:

Eljön a Simon, Júdás

Dideregve fázik a gulyás.

vagy:

Eljön a Simon, Júdás

Dideregve fázik a gatyás.

Szegedi változata:

 Mögérkezett Simon Júdás

Jaj mán néköd pőregatyás.

A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához kapcsolódnak. Közvetlen a szüret után gyakori a szüreti felvonulás, majd az ezt követő bál. A szüret időpontja a 18-19. században valamilyen jeles naphoz kötődött.

Simon, Júda napja is szorosan kötődött a juhászélethez - mint az ezt megelőző Demeter-nap is. Ekkorra a nyájak behajtását mindenképpen be kellett fejezni. Horgoson, Zentán a juhászok elszámoltatásának napja volt.

Amennyiben szép idő van e napon, akkor jó termésre van kilátás a következő évben.

November

Szent András hava

 „Sok gyümölcsöt Mindszent hava tartogat

Sötét télben jó kedvére kiket felhordhat.”

november 1. Mindenszentek napja – november 2. Halottak napja

Mindkét nap a halottakra való emlékezés ünnepe. Mindazokra a szentekre is emlékezünk, akikről a naptárak név szerint nem tesznek említést.

E napon ma is szokás a sírok megtisztítása, feldíszítése és gyertyák gyújtása a halottak emlékezetére. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé szokás, hogy számukra is megterítenek, kenyeret, sót, vizet tesznek az asztalra.

A bukovinai magyarok sütnek, főznek és kiviszik az ennivalót a temetőbe, osztogatják. Gyertyát gyújtanak otthon, ahány halottja van a családnak, annyit.

A szegedi tájon mindönszentök kalácsa, kóduskalács néven üres kalácsot sütöttek, amit a temető kapujában várakozó koldusoknak adtak, hogy ők is megemlékezzenek a család halottairól. Csallóközben is az ezen a napon sütött kalácsot osztották szét a temető kapujában álló és imádkozó koldusok között, nehogy a halottak hazalátogassanak.

Jászdózsán, miközben a temetőben gyertyát égettek, odahaza égve hagyták a lámpát, hogy a halottak széjjel tudjanak nézni. Úgy vélték: „Míg a harang szól, a halottak otthon vannak.”

A Tápió menti falvakban egy tál ételt tettek az asztalra a halott számára.

Mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a néphit szerint a templomban a halottak miséznek. Halottak napján megvendégelik a szegényeket és a koldusokat.

A Gyimes-völgyben így mondták: „Halottak napjára főzünk, sütünk cipókat odaadjuk avval, hogy a hóttaké.” Van, ahol a sírokra is tesznek élelmet, például Topolyán, de emellett a koldusoknak is adnak. Ipolyhídvégen halottak napján a közeli rokonság együtt fogyasztotta el az ebédet, majd kimentek a temetőbe és gyertyát gyújtottak az elhunytak tiszteletére.

Mindenszentek is időjárásjósló nap.

Aki azt akarta tudni, milyen lesz a tél, kiment az erdőbe, és levágott egy bükkfaágat. Ha az ág belül száraz volt, akkor enyhe telet lehetett várni, ha pedig nedves, akkor hideget, sok hóval.

Mindenszentekhez gazdasági hagyományok is fűződnek. Ez a nap a cselédfogadás, bíróválasztás napja is. Ekkorra a vetést, az őszi munkákat be kell fejezni, mert a természet nyugovóra tér. Csépán ilyenkor szorultak be az állatok – a gulya, a csürhe, a ménes és a csorda.

Galgamácsán e napon szegődtették a cselédeket, pásztorokat. Nagymagyaron mindenszentekkor volt a legényvásár. Itt kötöttek a gazdák egyezséget a szolgálni menő legényekkel.

november 11. Márton napja

Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát.

„Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”

A liba csontjából az időjárásra jósoltak:

ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros.

Az aznapi időből is jósoltak:

„Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.”

„Ha jókedvű Márton, kemény lesz a tél.”

Egy kalendáriumi regula szerint:

„Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”

„A bornak szent Márton a bírája” – tartja a mondás, azaz ilyenkor iható az újbor, más jelentése szerint az őszi időjárás dönti el, hogy milyen lesz a bor. Baranyában azt tartják, hogy a Márton-napi idő a márciusi időt mutatja meg.

Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak. Ez volt a Szent Márton vesszeje. Köszöntőt is mondtak, a gazda megfizette a bélesadót vagy rétespénzt. Márton vesszeje többágú volt, úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó.

A bősi gazdák a disznóól tetejébe szúrták dögvész ellen. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat. Bősön zsírral, szalonnával, kolbásszal ajándékozták meg a pásztort, esetleg pénzt is adtak.

Az Ipoly vidékén a pásztorok sorra járták a házakat, és a gazdáktól ajándékot kaptak.

A Nyitra megyei Zsérén is a pásztorok hordták a mogyorófavesszőt, amiért a gazdától ajándékot kaptak.

A Dunántúlon különösen Vas megyében még sokan emlékeznek arra, hogy Márton-nap estéjén a pásztorok sorra járták a házakat köszöntőjükkel. Kezükben dús lombú nyírfavesszőt tartottak, melyből a gazdának is adtak, hogy tavasszal ezzel hajtsa először a jószágot a legelőre.

Gyöngyösfalun például a kanász megkopogtatta az ablakot a következő szavakkal:

„Jó estét kívánok! Elhoztuk Szent Márton püspök vesszeit. Se mink nem kezdtek, se mink nem végezzek. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága boga van”.

Baranya, a Mura-vidék lakói szerint Márton-napkor nem szabad mosni, teregetni, mert elpusztulna a jószág.

Néhol Márton-nap a cselédfogás és a legeltetés határnapja, valamint vásárnap. Dunaszerdahelyen híres volt a Márton-napi vásár.

A kalotaszegi falvakban a jószág behajtása alkalmából Márton-napi bált rendeztek. Ezen a vidéken igen gyakori a Márton név, ezért mint névnapot ma is ünneplik névnapköszöntőkkel.

A mesterek ezen a napon vacsorát adtak legényeiknek, a gazdák a pásztorokat vendégelték meg.

A boltokban ezen a napon gyújtják meg a gyertyát.

november 19. Erzsébet napja

A legtiszteltebb női szentek közé tartozik Árpádházi Szent Erzsébet. Amikor atyja, II. András kérdőre vonta, miért visz a szegényeknek alamizsnát, a kötényében rózsává változott az. Ez az úgynevezett „rózsacsoda”.

Hazánkban a leggyakoribb női nevek közé tartozik az Erzsébet, azért az egyik legkedveltebb névünnep. Árpádházi Szent Erzsébet neve gyakran szerepel a pünkösdi énekekben. Lehetséges, hogy az összefüggés a pünkösdirózsa és Szent Erzsébet legendájának egyik motívuma, a rózsacsoda következtében alakult ki.

Gyermekjátékokban is gyakran előfordul Erzsébet neve, különösen az ún. várkörjáró játékokban.

Időjárásjóslás is fűződik ehhez a naphoz:

Ha Erzsébet napon havazik, azt mondják:

 „Erzsébet megrázta a pendelyét.” (vagy dunyháját)

Debrecenben úgy mondják:

Erzsébet, Katalin havat szokott adni,

A bitang marhákat jászolhoz kötözni.

november 25. Katalin napja

Szent Katalin, aki hitéért mártírhalált halt, okos kislány volt, kinek látomásában Jézus megjelent, és őt eljegyezte. Ezért védőszentje mindazoknak a lányoknak, kik házasságra vágynak. Okossága miatt diákok, tudósok, egyetemek védőszentje is.

Katalin-naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak. Ilyenkor is szoktak vízbe tenni gyümölcságat, s ha az karácsonyra kizöldül, a kíváncsiskodó lánynak közeli férjhezmenetelt jósolt (lásd még Luca-nap). Az ágat ez esetben katalinágnak nevezik.

A jóslások fő ideje a lányok számára: András-nap. A legények azonban ezen a napon tudakozódhattak jövendőbelijük iránt. Például úgy, hogy lopott leányinget tettek a párnájuk alá, abban reménykedve, hogy megálmodják a feleségüket. Sárosfán, Csantavéren a fiúk Katalinkor böjtöltek, hogy álmukban meglássák a jövendőbelijüket.

Katalin női dologtiltó nap. A Szerémségben ilyenkor nem sütöttek kenyeret. Nem szabad szántani, kocsiba befogni. Leálltak a malmok is.

A Katalin-napi időjárásjóslás közismert:

„Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont, ha Katalin locsog, akkor a karácsony kopog.”

Katalin napjával befejeződtek az őszi bálok, lakodalmak.

november 30. András napja

A legjelentősebb házasságjósló, varázsló nap. Többnyire a lányoknak magányosan, titokban kellett ezeket a praktikákat elvégezniük. Próbáltak álomból jósolni. A párna alá férfiruhaneműt rejtettek, és egész nap böjtöltek. A jövendőbeli megálmodására utal a hajdúszoboszlói mondás:

Aki böjtöl András napján,

Vőlegényt lát iccakáján.

A párna alá tett nadrággal előzetesen is végezhettek hatékonyságot fokozó mágikus eljárást, például a Bódva vidékén a leány kendermagot vetett a favágítóba, nadrággal boronálta el, s úgy tette a feje alá. A csallóközi Medvén egész nap böjtöltek a lányok, a fejük alá éjszakára férfiruhadarabot tettek, hogy álmukban megtudják, ki lesz a férjük. Lefekvéskor mondták

Ágyláb, léplek

Szent András kérlek,

mondd meg, hogy ki lesz férjem!

Ereszrázással is próbáltak jósolni. A zsúpfedeles házak ereszét megrázták, s a kötényükbe hulló magból jósoltak:

„Ha a lány kötényébe búzamag hull, jómódú legény veszi feleségül, ha rozsmag, akkor szegény legény lesz a férje, ha pondró hull bele a zsúpszalmából, még a következő évben teherbe esik”

A hallgatódzásból jóslásnak legismertebb formája volt az ól rugdosása, mely nemcsak András-napkor szokásos praktika. Úgy vélték, ahányat röffen a disznó, annyi év múlva mennek férjhez. A Zempléni-hegység falvaiban azt is figyelték, hogy anyadisznó röffen-e először, mert az özvegyet jelzett, a malac pedig legényt.

Szemétre, trágyadombra állva figyelték, honnan hallják a kutyaugatást, úgy gondolták, hogy abból az irányból jön majd a jövedőbelijük.

A Bódva vidékén András-napkor szokás volt a fonóból kisurranni, és kendermaggal hajigálni az ablakokat, várva, hogy a bennlevők mit mondanak. Azt várták: „Csengős lovon vigyenek”, de sokszor a házbeliek tréfából ilyeneket mondtak:

„Vess fattyút!”, „Vénülj meg!”, „Vessz vénlánynak!”

A közös jóslások többnyire a fonóban történtek – ólomöntéssel, gombócfőzéssel. A gombócba egy-egy férfinevet rejtettek, amelyik elsőnek jön fel a víz tetejére, az lesz az illető férjének a neve. Az ólomöntésnél az öntvény alakjából a jövendőbeli foglalkozására igyekeztek jósolni.

A moldvai és Gyimes-völgyi magyarok ezen a napon a farkasok ellen megfokhagymázták az ajtókat, hogy ne vigyék el a jószágot. E célból összekötötték az ollót, mert ha nyitva maradna, a farkasok elvinnék a juhokat.

András-napkor kezdődtek a disznóvágások, disznótorok, mert ekkor már eltartható a hús. Ezért nevezték disznóölőnek is.

December

Karácsony hava

 „December hava igen szeret kövér disznókat

Az jövendő nyárra besózza szalonnájokat.”

december 6. Szent Miklós napja

Legendák szólnak Miklós püspök csodáiról, jótékonyságáról. A Miklós-napi ajándékozásnak vannak paraszti hagyományai.

Ismert volt a Miklós-járás, mely eredetileg középkori diákhagyomány volt. Európa szerte elterjedt, hogy Miklós püspök az ünnep előestéjén kíséretével együtt betér olyan házakba, ahol gyerekek vannak, és ott vizsgáztatja, imádkoztatja, majd tudásuk és viselkedésük szerint jutalmazza, vagy virgáccsal fenyegeti őket, illetve sokszor kíséretében lévő ördöggel fenyítteti.

A Miklós-napi tréfás gyóntatás is középkori diákhagyományból ered.

Falvainkban a Mikulás-napi ajándékozás szokása általában a 20. század első évtizedeiben városi hatásra terjedt el.

Szent Miklós püspököt a pékek, gabonakereskedők, halászok, révészek, vízimolnárok, diákok, eladólányok, polgárvárosok, polgárok patrónusaként tisztelték. Személy és családnevek őrzik emlékét.

A miklós-napi időjárás mutatja meg, mi várható karácsonykor.

december 13. Luca napja

A keresztény hitéért halt vértanút, Szent Lucát a keresztény egyház nem tartja történeti személynek. A bűnbánó utcanők, a varrónők, a vakságban szenvedők és a szembetegek patrónusa.

A naptárreform előtt – a Gergely-naptár életbe lépése, azaz 1582 előtt – Luca napjára esett a napforduló. Ilyenkor volt a leghosszabb az éjszaka, a legrövidebb a nappal.

Maga a Luca név a latin lux: fény szóval áll kapcsolatban.

A legszigorúbb dologtiltó nap a nőknek, mivel a gonoszjáró napon mindenhol boszorkányok leselkednek.

Ekkor kezdik készíteni a Luca-széket, amire a karácsonyi éjféli misén felállva megláthatók a boszorkányok.

Fiatal legények házról-házra járva „kotyolnak”, megvarázsolják a tyúkokat, hogy tojók legyenek, és sok termékenységre, bőségre utaló kívánságot mondanak. Többnyire szalmát, esetleg fadarabot vittek magukkal. Erre rátérdelve adták elő termékenységvarázsló, mágikus szövegüket:

„Luca, Luca, kitty-kotty,

Tojjanak a tiktyok!

Kolbászuk olyan hosszú legyen, mint a falu hossza,

Szalonnájuk olyan széles legyen, mint a mestergerenda,

Zsírjuk annyi legyen, mint kútban a víz!

Annyi pénzük legyen, mint a pelyva,

Annyi csirkéjük legyen, mint a fűszál,

Annyi tojásuk legyen, mint égen a csillag!

Luca, Luca, kitty-kotty,

Tojjanak a tiktyok!”

„Heverő legyen tyúkjuk, lúdjuk,

borjazzon meg a tehénjük,

csikózzon meg a lovuk,

fiazzon meg az asszonyuk,

vas legyen fazekuk

cin legyen tányérjuk!

A lánynak szép mátkát,

a legénynek azon szerint,

Dicsértessék az Úr Jézus!”

Köszöntőjükért tojást kaptak, ám ha nem került elő az adomány a jókívánságokért, akkor fenyegetőztek:

„Egy csirkéjük legyen, az is vak legyen!”

A lucázó fiúknak azért is örültek, mert úgy tartották, ha ezen a napon fiú érkezik elsőként a házhoz, szerencse kíséri a tyúkokat.

Luca napját gonoszjáró napnak tartották. Ekkor ugyanis – a hagyomány szerint a bűbájosok, boszorkányok nyugodtan tevékenykedhetnek, megronthatják az embert, állatot. Védekezésül Luca előestéjén ablakot, ajtót zárva tartották, hogy a gonosz ne tudjon bemenni. Néhány vidéken fokhagymával keresztet rajzoltak az ólak ajtajára, így védekeztek a rossz, ártó hatalmak ellen. Közben ezt mondogatták:

„Luca, Luca, távol légy!”

Eltették a seprűket is, hogy ne tudjanak ezen nyargalni a boszorkányok.

Nem szabadott ilyenkor semmit, így pénzt sem kiadni a házból, sem kérni, nehogy a boszorkány kezébe kerüljön, s bajt hozzon a házra.

Különféle jóslások is kapcsolódtak e naphoz.

·  lucapogácsa: - akinek a pogácsáján a toll megperzselődött sütés közben, annak ez közeli halált jelzett.
- a pogácsába férfi neveket tartalmazó cédulákat sütöttek, Kinek milyen név van a pogácsájában, olyan nevű lesz a férje.

·  lucacédulák: 12 cédulára férfi neveket írtak. Minden nap egyet a tűzbe dobtak. Amelyik karácsonyra, utoljára maradt, az mutatta a jövendőbeli nevét.

·  lucakalendárium: a Luca-nap és karácsony közötti 12 napon jegyezni kell az időjárást. Ez mutatja meg a következő év hónapjainak időjárását.

·  lucabúza: Luca-napján a gazdasszony tányérba, meleg helyre tette a magvakat és rendszeresen locsolgatta. Egyes helyeken gyertyát, vagy mécsest is tettek a növekvő búza közelébe. Ha a szemek karácsonyra szárba szökkentek (30-40 cm-re) ezt jó jelnek tekintették a következő év búzatermését illetően.

Szokás volt még ezen a napon a Luca-alakoskodás is. Fehér lepelbe öltözött lányok vagy asszonyok, arcukat belisztezve, vagy fehér tüllel borítva, lisztbe mártott seprűvel sepregettek. Fakanállal, meszelővel ijesztgették a lányokat, gyerekeket. Kikérdezték, imádkoztatták őket s aki jó volt, az ajándékot kapott, almát, diót. A háziak arcát is „megmeszelték” az egyedül, vagy csoportosan járó alakoskodók, hogy arcukon ne legyenek kiütések.

A legények több vidéken tréfából kicserélték a kapukat, a tetőre felvitték szétszedve a szekeret, majd a gazdák bosszúságára ott összerakták.

Advent

Advent (adventus Domini) az Úr eljövetele, a várakozás, a reménykedés ideje, a karácsonyra való készülődés időszaka.

Karácsony előtti 4. vasárnapon kezdődik és december 24-ig tart. Régen böjtöltek ilyenkor, ezért néhol kisböjt, adventböjt néven is nevezték.

Advent Krisztus-váró hangulatát alapvetően meghatározták a hajnali misék, (rorate, angyali mise, aranyos mise). Erdélyben azt tartották, hogy a hajnali mise alatt minden ajtót, ablakot, különösen ólat be kell zárni, mert ilyenkor a boszorkányok állati alakban a harangozás elől a házakba, ólakba húzódnak és ott kárt tesznek..

Az Ipoly vidékén tudni vélték, hogy az elásott pénz adventben tisztul.

Advent idején tilos volt a zene, a tánc, a zajos mulatság.

december 24-25. Karácsony

Karácsony Jézus születésének és a szeretetnek az ünnepe. Hagyományainak eredete régmúlt időkre nyúlik vissza,

Az ehhez kapcsolódó legismertebb népszokás a betlehemezés, mendikálás, mely dramatikus formában adja elő a szent család szálláskeresésétől a Napkeleti Királyok látogatásáig a cselekményeket.

December 24-én nem végeztek mezei munkát. A férfiak felseperték az udvart, bekészítették a tűzrevalót, az asszonyok sütöttek, főztek. Ekkor készítették a karácsonyi asztalra kerülő „jézuskenyeret”, „jézuskalácsot”. A délután már az ünnep kezdete volt.

Karácsony éjszakájához kapcsolódó szokások, hiedelmek:

·  A víznek gyógyító és varázserőt tulajdonítottak. Különleges italként fogyasztották, életvízként. Hatását azzal fokozták, hogy pénzt, almát tettek bele, hogy szerencsések, egészségesek legyenek. Ebből ivott, ebben mosdott a család.

·  Az éjféli misére nyírfaseprű fáklyákkal vonultak, ostort pattogtattak, lövöldöztek. Néhány vidéken a mise alatt, a templomkertben zajt csaptak, hogy távol tartsák a hívekre leselkedő, ártó szellemeket.

·  Házasságvarázslás is fűződik karácsony éjjeléhez. Az eladó lányoknak az éjféli misére készülődve egyes helyeken olyan gyertya mellett kellett öltözködni, amelyik már világított egyszer lakodalomban a menyasszonynak. Más vidékeken a misére hívó harangszó alatt megrázták a gyümölcsfát, hogy annyi kérőjük legyen, amennyi gyümölcsöt terem a fa.

·  A hiedelem azt tartotta, hogy az éjféli mise alatt megszólaltak az állatok, kibeszélték gazdájukat. Ezért itatójukba piros almát, zöld petrezselymet tettek, hogy azok egészségesek legyenek.

A karácsonyfa-állítás szokása a XIX. század negyvene-ötvenes éveiben városon jelentkezett először.

December 25-én van a téli napforduló. E napon áll meg a nappalok rövidülése, s újra hosszabbodnak. Jelentette ez a világosság győzelmét a sötétség felett, az élet győzelmét a halál felett is.

Karácsony és újév között járnak házról-házra a regösök. Fiatal fiúk csapata zajkeltő eszközökkel „kísérve”, ősi elemeket tartalmazó rítusénekeket énekeltek. Szent István szolgáinak mondták magukat, a csodaszarvasról énekeltek, kopott ruhákban, bocskorban jártak.

December 25-e is időjárásjósló nap:

ha ezen a napon borús az idő, esik, havazik – akkor jó nyár, bő termés lesz

ha süt a nap, akkor rossz nyár, rossz termés várható

A népi regula szerint:

„Sötít karácsony, világos pajta,

Világos karácsony, sötít pajta.”

december 26. István – december 27. János napja

E két névnap különös jelentőséggel bír a magyar nép számára. A karácsonyi ünnepekkel való kapcsolódásukon túl Istvánra, az első vértanúra és Jánosra, a szeretet apostolára is emlékeztetett. Ismerősök, rokonok csoportosan mentek köszönteni.

„Adjon Isten áldást, békességet,

E házban mindenkinek örvendetességet!

Elgyüttünk mi István (János) első estéjire,

Kigyelmeteknek ha nem vagyunk terhire.

Elmondhatjuk-e?”

Ha a kérdésre a háziak beleegyezőleg válaszoltak, akkor közös köszöntőt mondtak.

Pl.:

„Engedje meg az Isten,

hogy sok István (János) napját érjen a jövőben.

Legyen annyi pénze, akárcsak a köles,

gabonája, búzája legyen egy öles!

Legyen messze földön híres a jószága,

áldja meg az Isten minden bő áldása.”

János napján szokás volt a bor megáldása. A középkorban bent a templomban ittak a hívek a szentek tiszteletére. Később ezt a bor megáldása váltotta fel. Minden család vitt bort a templomba, s ezeket a pap megáldotta. A szentelt bornak mágikus erőt tulajdonítottak, beteg embert és állatot gyógyítottak vele, öntöttek belőle a boroshordóba, hogy ne romoljon meg a bor. Fölhintették vele a házat, a borospincét, hogy a gonosz lélek szándékától megoltalmazzák. Szentelt borral kínálták meg az útra kelőket is.

János evangelista tiszteletére szokássá vált a borral való köszöntés, eláldás, áldomás. Az együtt vigadók az utolsó pohár bort Szent János áldásának nevezték. A távozók és a házát, pincéjét bezáró gazda ezt mondta:

Szent János áldás maradjon a hajlékon is, meg az elmenőkön is!”

december 28. Aprószentek napja

Heródes betlehemi tömeges gyermekgyilkolása során kivégzett kisdedek ünnepe. Elevenen élt a bibliai történet az aprószentek-napi szokásban, melyet vesszőzésnek, korbácsolásnak, suprikálásnak is hívtak. Valószínű azonban, hogy a vesszőzés rítusa inkább a pogány termékenységvarázslás emléke.

A mondókák a kelések, betegségek elűzésére szolgáltak:

„Szófogadó, jó légy

Ha lenek küldenek, főnek menj,

Ha főnek küldenek, lenek menj,

Ha vízért küldenek borért menj,

Ha borért küldenek, vízért menj,

Egészséges légy, friss légy, keléses ne légy!”

december 31. Szilveszter napja

Az év legvidámabb éjszakája az első évezred végén élt Szilveszter pápa ünnepe. Az év végi mulatozást már a rómaiak is megtartották december 27-én, a híres Szatumáliákon.

Ezen az éjszakán eltemetik az óesztendőt és különböző varázslásokkal, praktikákkal igyekeznek megtudni, hogy mit hoz az Újév. Legismertebb az ólomöntés, amikor a frissen öntött ólom formájából jósolnak.

A szilveszteri szokásokban különösen fontos szerepe a zajkeltésnek van, melyet neveznek kongózásnak, csengetésnek, pergőzésnek, nyájfordításnak is. Az volt a cél, hogy az állatok felébredjenek, és a másik oldalukra forduljanak. Úgy vélték, hogy ezzel biztosíthatják az állatok egészségét és szaporaságát.

A szilveszter ma is a legkedveltebb, legvidámabb és legzajosabb ünnepek közé tartozik.