Akadálymentesítési támogatás

A mozgáskorlátozottak életkörülményeinek javítása, az akadálymentesítés kérdése hosszú évek óta húzódó, és az örökös pénzhiány miatt meglehetősen kilátástalannak tűnő probléma. A súlyosan mozgássérült személyek speciális igényeinek megfelelő, általuk is megfelelően használható lakások kialakításához, építéséhez, illetve ilyenek megvásárlásához az állam a lakáscélú állami támogatások rendszerén belül az úgynevezett akadálymentesítési támogatás formájában kíván segítséget nyújtani.

Az ennek igényléséhez előírt szigorú feltételek és korlátozások azonban nélkülözhetetlenné teszik a jogi szabályozás alapos ismeretét.

Az akadálymentesítési támogatás olyan vissza nem térítendő állami támogatás, amelyet a súlyosan mozgássérült személyek vehetnek igénybe műszakilag akadálymentes lakás kialakításához, megteremtéséhez. Az akadálymentesítés természetesen csak akkor indokolt, ha a mozgássérült olyan, a mozgásukban nem akadályozottak használatára tervezett és megépített lakásban él, amelyet ő egyáltalán nem, vagy csak indokolatlanul nagy nehézségek árán tud használni.

Ez a támogatási forma tehát nem hitel, hanem végleges juttatás, amely célját és összegét tekintve is kétféle lehet: felhasználható nemcsak a már meglévő lakásunk akadálymentesítéshez (például rámpa, lépcsőlift, akadálymentes WC stb. kialakításához), hanem akadálymentes új lakás építéséhez, vagy akár vásárlásához is.

A támogatás összege egyrészt a felhasználás módjától, másrészről pedig attól függ, hogy azt maga a mozgássérült, vagy az őt eltartó hozzátartozója kéri-e. A mozgássérült igénylése esetén az akadálymentes új lakás építéséhez, illetve vásárlásához legfeljebb 250 ezer forintot, míg a meglévő lakáson végzett akadálymentesítéshez maximum 150 ezer forintot ad az állam. Abban az esetben pedig, ha a támogatást igénylő építtető, vagy vásárló a mozgássérültnek az a közeli hozzátartozója, aki az illető eltartásáról is gondoskodik, az akadálymentesítési támogatás összege a felhasználás módjától függetlenül legfeljebb 100 ezer forint.

Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti - amúgy sem magas - összegek az igényelhető támogatásnak csupán a maximumai, amelyek a legtöbb esetben csak használt anyagok beépítését, illetve házilagos kivitelezést tesznek lehetővé. Ennek ellenére a jogszabály előírja, hogy még a támogatás folyósítása előtt az akadálymentesítés költségvetésében szereplő teljes összeg 70 százalékáról számlát kell bemutatnunk a hitelintézetnek, és ha bontott anyagokat is felhasználunk, akkor azok értéke maximum 20 százalékkal csökkentheti számlabenyújtási kötelezettségünket.

Az akadálymentesítési támogatás igénybevételét a jogszabály szigorú feltételekhez köti. Lényeges követelmény, hogy az átalakítás kizárólag a mozgáskorlátozott személy számára jelenthet használati előnyt, de semmiképpen sem szolgálhatja a lakás forgalmi értékének a növekedését. Nem biztosítható támogatás olyan átalakításhoz, amely a lakás alapterületének bővítését eredményezi.

Lakásépítéshez-, vagy vásárláshoz csak akkor igényelhetjük a támogatást, ha nincs lakástulajdonunk, állandó lakáshasználati jogunk (például haszonélvezeti jog), vagy önkormányzati, szolgálati lakásra bérleti jogunk, és ilyennel házastársunk (élettársunk), kiskorú gyermekünk, vagy velünk együtt költöző családtagjaink sem rendelkeznek. Ez alól a szabály alól léteznek kivételek, így például nem kell figyelembe venni a legfeljebb 50 százalékos tulajdoni hányadunkat abban a lakásban, amelyet örökléssel szereztünk, vagy éppen az olyan örökölt, vagy ajándékba kapott lakást, amelyben annak haszonélvezője bent lakik. Ugyanakkor érdemes kiemelni, hogy lakásvásárlásra nem jár az akadálymentesítési támogatás akkor sem, ha az eladó közeli hozzátartozónk.

További feltétele a lakásépítési (-vásárlási) támogatás megszerzésének, hogy lakásigényünk méltányolható legyen. A méltányolható igényt a jogszabály kétféleképpen határozza meg: egyrészt rögzíti, hogy az együtt költöző családtagok számától függően hány szobás lehet a lakás (például egy-két személy esetében legalább egy és legfeljebb három szoba), másrészt előírja az egyes szobaszámú otthonok építési költségének (vételárának) felső határát is (Budapesten például egy kétszobás lakás esetében a felső határ 15 millió forint).

A támogatás iránti igényt az nyújthatja be, aki a lakást vásárolja, építteti, illetőleg az átalakítást elvégzi. Ez nem feltétlenül maga a mozgássérült személy, hanem lehet annak az a közeli hozzátartozója is, aki az ellátásáról gondoskodik (például szülő is vásárolhat akadálymentes lakást mozgássérült gyermeke részére). A támogatást azonban csak nagykorú, azaz 18 éven felüli mozgássérült személyek vehetik igénybe.

A mozgásszervi fogyatékosságot, vagy súlyosan mozgáskorlátozottságot természetesen igazolni kell, aminek legegyszerűbb módja a jegyző, illetve a közigazgatási hivatal vezetője által kiállított, és erre a célra is felhasználható közlekedési kedvezményről szóló határozat. Ilyen határozat hiányában a támogatásra való jogosultságról az OEP Országos Orvosszakértői Intézete állít ki igazolást, de a lakóhely szerinti rehabilitációs szakrendelés orvosától is beszerezhető szakvélemény a súlyos mozgáskorlátozottságról.

A támogatási kérelmet a lakóhely szerint illetékes Mozgássérültek Egyesületéhez kell benyújtani, de a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségéhez (MEOSZ) címzetten. A beadványokat a helyi szervezet a MEOSZ-hoz továbbítja, aki a kérelmeket elbírálja, majd továbbítja a folyósításra felhatalmazott hitelintézethez. A támogatás felhasználásáról (elköltésének módjáról, a megvalósított akadálymentesítésről) a folyósítást követő 120 napon belül kötelesek vagyunk írásban beszámolni a MEOSZ-nak, aki a megvalósított akadálymentesítést személyesen is ellenőrizheti.

Végül fontos megemlíteni, hogy a támogatást egy mozgássérült személy csak egy alkalommal veheti igénybe. Ha tehát valaki már kapott egyszer támogatást, akkor nincs lehetősége arra, hogy új lakásba költözve újabb támogatást kapjon, illetve hogy a támogatást az ő javára a hozzátartozója is megigényelhesse.

Forrás: www.lakaskultura.hu