Ellátások az 1997. évi XXXI. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben

 Pénzbeni és természetbeni ellátások

Személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások

normatív ellátás:

Az otthonteremtési támogatás célja, hogy normatív pénzbeli ellátásként az olyan családi háttérrel nem rendelkező fiatal felnőttet támogassa, aki legalább 2 évet (kivételes esetben ettől rövidebb időtartamot) eltöltött az intézményes ellátásban, és nem rendelkezik megfelelő vagyonnal. A támogatás mértéke a nevelésben eltöltött évekhez, valamint az igénylő vagyoni körülményeihez igazodik.

^{A lap tetejére}

rászorultságtól függő:

A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások megállapítása részben a települési önkormányzatok, részben a gyámhivatal feladata.

A rendszeres gyermekvédelmi támogatás célja, hogy az anyagi okok miatt veszélyeztetett gyermeket segítse abban, hogy a gyermeki jogokkal összhangban a rászorult család képes legyen a gyermek otthon történő ellátására. A támogatás tovább folyósítható a gyermek nagykorúvá válása után is, addig az időpontig, ameddig a gyermek tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll.

A törvény a fogyatékos gyermeket nevelő család esetén a támogatást magasabb jövedelmi szintig teszi lehetővé.

^{A lap tetejére}

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás olyan gyermekes családnak adható, amely rendkívüli élethelyzetbe került. A támogatás formáját és a jogosultság feltételeit az önkormányzat rendeletben határozza meg. A törvény megfogalmazza azt, hogy elsősorban azokat a gyermekeket kell ilyen támogatásban részesíteni, akik azért kerülnek rendkívüli helyzetbe, mert a nevelésbe vételt követően a gyámhivatal visszahelyezte őket saját családjukba, továbbá betegség, iskoláztatás miatt segítségre szorulnak.

^{A lap tetejére}

Gyermektartásdíj megelőlegezése

A gyermektartásdíj megelőlegezését a törvény a közigazgatás rendszerébe illeszti, a gyámhivatalok hatáskörébe utalja. Erre az ellátási formára akkor kerül sor, ha a bíróság a tartásdíjat jogerősen megállapította, azonban a behajtás átmenetileg lehetetlen, és a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást biztosítani. A gyermektartásdíj megelőlegezése legfeljebb 3 évig tarthat, és a kötelezett meghatározott kamattal együtt köteles az előlegezett összeget megtéríteni az államnak.

^{A lap tetejére}

Gyermekjóléti szolgáltatás

A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermek szükségleteihez igazodóan úgy kell megszervezni, hogy tevékenysége kiterjedjen a településen vagy településrészen élő valamennyi gyermekre, jól hozzáférhető legyen.

^{A lap tetejére}

Napközbeni ellátás

A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető - a gyermekek életkorának megfelelően - bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben, házi gyermekfelügyelet és alternatív napközbeni ellátás keretében.

Alternatív napközbeni ellátásként szervezhető sport- és egyéb klubfoglalkozás, illetve játszótér, játéktár, játszóház és étkeztetés biztosítása is valamint nyári napközis otthon és nyári napközis tábor. Ezt az ellátást különösen a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett gyermekek számára lehet megszervezni különösen azokban az időszakokban, amikor az óvodai, iskolai napközi nem működik, vagy azok nyitvatartási idejében, illetőleg azon túl igény jelentkezik a gyermekek felügyeletének és együttes foglalkoztatásának, fejlesztésének biztosítására, továbbá amikor nincs tanítás az iskolákban (például nyári napközis otthonban vagy napközis táborban, valamint óvodában, iskolai napköziben, játszóházban stb.).

^{A lap tetejére}

Átmeneti gondozás

A gyermekek átmeneti gondozása keretében a családban nevelkedő gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő teljeskörű ellátás biztosításáról (étkeztetés, ruházattal való ellátás stb.), mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról kell gondoskodni.

A gyermekek átmeneti gondozását - a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy belegyezésével - ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A gyermekek átmeneti gondozását akkor szűnik meg, ha azt a szülő kéri, vagy ha annak oka már nem áll fenn.

Ugyancsak ennek az ellátásnak a keretein belül kell biztosítani azoknak a gyermekeknek az ideiglenes ellátását, akik a lakóhelyükről önkényesen eltávoztak vagy a gondozási helyét elhagyni kényszerült gyermekről. A gyermek átmeneti gondozása megszervezhető helyettes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti otthonában, illetve a gyermek saját otthonában.

A gyermek átmeneti gondozása megszervezhető helyettes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti otthonában, illetve a gyermek saját otthonában.

^{A lap tetejére}

Otthont nyújtó ellátás

A törvény szakellátásként határozza meg az otthont nyújtó ellátásokat, amely a rászoruló, az ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve nevelésbe vett gyermekek részére nyújt családot pótló, teljes körű ellátást (étkezés, ruházat, zsebpénz, személyi higiéné, oktatás, felzárkóztatás stb.) a fejlődését elősegítő gondozást, nevelést, és bentlakást. Otthont nyújtó ellátás biztosítható nevelőszülőnél és gyermekotthonban illetve fogyatékosokat ellátó bentlakásos intézmények.

^{A lap tetejére}

Utógondozói ellátás

A fiatal kérésére utógondozói ellátást a gyámhivatal rendelhet el a fiatal huszonnegyedik életévének betöltéséig, ha létfenntartását nem tudja biztosítani, vagy nappali illetve felsőfokú tanulmányokat végez, vagy szociális bentlakásos intézményben való elhelyezésére vár.

Az utógondozói ellátást nevelőszülő, gyermekotthon, utógondozó otthon vagy az általuk, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat biztosíthat az általa működtetett, lakhatást nyújtó külső férőhelyen (különösen albérletben) vagy egyéb helyen.

^{A lap tetejére}

Gyermekvédelmi szakszolgáltatás

A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatok, vagy Gyermekvédelmi Központok látják el. Feladatuk közé tartozik a gondozási hely meghatározásának előkészítése, nevelőszülői hálózat működtetése, az örökbefogadhatóvá nyilvánítás és az örökbefogadás előkészítése, eseti gondnokok és hivatásos gyámok alkalmazása, valamint szolgáltatói, szervezési, tanácsadói és gondozási feladatok elvégzése. A fenntartó döntése alapján ideiglenes elhelyezést, valamint utógondozói ellátást biztosító otthont működtethetnek.

A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatok mellett működő megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság feladata a gyermek állapotának megfelelő ellátási formára és egyéni elhelyezési tervre vonatkozó javaslat megtétele. Véleményt ad a gyámhivatal kérésére szükség esetén a gyermekek elhelyezésének felülvizsgálatához valamint minden esetben a nevelési felügyelet elrendeléséhez és felülvizsgálatához.

Javaslatot tesz az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett és súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő gyermek ellátására, az ellátás módjára, formájára.

^{A lap tetejére}